A Budapest Fintech Week keretében ismét találkozik a régió fintech-, banki és startup világa, hogy megmutassa, merre tart a pénzügyek jövője. A Magyar Fintech Szövetség és a Startup Hungary szervezésében, az Ergomania, a HOLD Alapkezelő, a KPMG Hungary, a Visa és a CIB Bank együttműködésével létrejött kétnapos esemény nem csupán egy konferencia. Egy nemzetközi találkozópont, ahol a teljes fintech közösség megmutathatja megoldásait, megoszthatja tapasztalatait, és valódi, üzletileg is értékes kapcsolatok születhetnek. A tavalyi siker után idén ismét az a cél, hogy a résztvevők ne csak inspirációval, hanem konkrét együttműködésekkel és új lehetőségekkel távozzanak.
Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke nyitóbeszédében arról beszélt, hogy Magyarországon megvan minden adottság egy valódi fintech-központ kialakításához, de ehhez platformokra, találkozási pontokra és bizalomra épülő együttműködésre van szükség – pontosan erre szolgál az „umbrella brandként” működő Budapest Fintech Week. Greinstetter Balázs, az MNB digitalizációs igazgatója ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a fintech-forradalom egyszerre hoz óriási lehetőségeket és komoly kockázatokat, ezért a jegybank célja olyan előrelátó szabályozás kialakítása, amely védi a pénzügyi stabilitást és a fogyasztókat, miközben kifejezetten támogatja az innovációt és a mesterséges intelligencia felelős használatát a pénzügyi szektorban.
Tech in Finance: AI Today, Quantum Tomorrow?
A rendezvény első panelbeszélgetésben három különböző háttérrel rendelkező szakértő ütköztette a nézőpontjait: Neha Mehta, a FemTech Partners alapítója és ügyvezetője; Ács Dávid, a FlowX regionális alelnöke; és Szilágyi György, a Kodesage társalapítója és operatív vezetője. Neha az indiai és ázsiai példákon keresztül azt mutatta meg, hogy az AI nem luxuseszköz, hanem nagyon is kézzelfogható esély a pénzügyi inklúzióra: olyan emberek – különösen nők, vidéki lakosok, informális munkavállalók – kerülnek be a digitális pénzügyi rendszerbe, akik korábban teljesen kimaradtak belőle. A mesterséges intelligencia már nemcsak fizetési csatornákat ad, hanem képes megérteni az ügyfelek élethelyzetét, támogatni a gyors digitális segélyezést katasztrófák idején, és személyre szabott szolgáltatásokat kínálni olyan csoportoknak is, akikről eddig gyakorlatilag nem volt adat. Ugyanakkor Neha felhívta a figyelmet arra is, hogy a modellek jelentős része férfiakra optimalizált adatokra épül, így ha nem figyelünk, az AI könnyen tovább mélyítheti az egyenlőtlenségeket – ezért a szabályozóknak egyszerre kell teret adniuk az innovációnak és kikényszeríteniük a transzparenciát, az elszámoltathatóságot és a valóban inkluzív adatkezelést.
Ács Dávid a bankok szemszögéből három AI-korszakot különböztetett meg: a hagyományos, jól körülhatárolt feladatokra épülő modelleket; a generatív AI-t, amely már tartalmat hoz létre; és az agentikus AI-t, amely nemcsak javasol, hanem konkrét feladatokat is végrehajt, rendszerek között lépkedve, folyamatokat automatizálva. Szerinte a következő évek tétje az, hogy a bankok beérik-e a „produktivitásnövelő kütyükkel”, vagy merik újratervezni a működésüket egy „do it for me” gazdaság logikája szerint, ahol az AI-agentek intézik a háttérmunkát, az emberek pedig valódi, értékteremtő ügyfélkapcsolatokra és tanácsadásra koncentrálnak.
Szilágyi György szeirnt bár a nem determinisztikus, generatív modellek első ránézésre nehezen illeszthetők a szigorú banki környezetbe, az on-premise és kisebb modellek megjelenése új lehetőséget ad: a bankok saját, zárt AI-réteget építhetnek a meglévő – sokszor teherként megélt – legacy rendszereikre. Ha sikerül ezeket a régi rendszereket erőforrásként, nem pedig hátrányként kezelni, akkor a következő AI-hullámban épp a nagy, régóta működő intézmények szerezhetnek versenyelőnyt abból az adat- és tudásvagyonból, amelyet évtizedek alatt halmoztak fel.
FinTechs in Capital Markets
A második panelben arról beszélgettek az előadók, hogy miként formálják át a befektetési piacot az olyan szereplők, mint a Lightyear, az Interactive Brokers vagy a HOLD. Pál Máté, a HOLD Asset MAnagement digitalizációs vezetője elmondta, hogy a HOLD eredetileg kizárólag bankokon és tanácsadókon keresztül szolgálta ki a módosabb ügyfeleket, de két éve stratégiai fordulatot hajtottak végre: közvetlenül a lakossági befektetőkre kezdtek fókuszálni, 100%-ban saját csatornáikon keresztül. Ez nemcsak technológiai, hanem kulturális váltás is: szerintük a jövőben alapelvárás lesz, hogy egy szolgáltató őszintén, érthetően kommunikáljon költségekről, kockázatokról és termékekről – és gyanús lesz mindenki, aki ezt nem teszi meg.
Kevin Keller, az Interactive Brokers írországi üzletágának ügyvezetője a „profiknak épített” platform útjáról mesélt: 30+ év után ma már milliós ügyfélbázist szolgálnak ki, de az alapelv ugyanaz maradt – transzparens díjstruktúra, erős befektetővédelem, rengeteg edukációs tartalom.
Andres Kitter, a Lightyear Europe ügyvezetője a fiatalabb fintech-szereplők oldaláról azt hangsúlyozta, hogy Európában egyszerre óriási a lehetőség és nehéz a terep: a lakossági részvénypiaci kultúra még mindig gyengébb, mint az USA-ban, miközben a széttöredezett uniós szabályozás országonként extra súrlódást jelent – a versenyképesség szempontjából kulcs lenne az egységesebb, kiszámíthatóbb keretrendszer.
A beszélgetés másik fontos szála az volt, hogyan használják a fintech-szolgáltatók a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy feláldoznák a bizalmat és az emberi kapcsolatot. Mindhárom szereplő egyetértett abban, hogy az AI igazi ereje jelenleg a háttérfolyamatokban van: onboarding, KYC, tranzakció- és csalásfigyelés, compliance – ezekben az AI copilotként képes jelentősen gyorsítani a munkát, összefoglalni komplex eseteket, priorizálni ügyeket, miközben a végső döntés továbbra is emberi kézben marad.
Keller konkrétan említette, hogy a pump & dump jellegű visszaélések ma már gyakran Facebook- és WhatsApp-csoportokból indulnak, amelyeket a szolgáltatók aktívan monitoroznak, és szükség esetén figyelmeztetik az ügyfeleket. Pál Máté egy érdekes dilemmát is felhozott: hiába lehetne „mindent” digitalizálni, a magyar és régiós befektetőknek még mindig óriási biztonságot ad, ha 10–15 percen belül elérnek egy valódi embert, akivel meg lehet beszélni a döntéseiket. A panel záró üzenete így kettős volt: a tőkepiaci fintech-sikert nem csak a technológia és skálázhatóság hozza el, hanem legalább ennyire fontos az átláthatóság, a felelős AI-használat és a tudatosan épített emberi bizalom.
Stablecoins & MiCA in Action
A harmadik kerekasztal-beszélgetés során először Dr. Glózer-Say Viktória foglalta össze közérthetően, mit is jelent a MiCA. Ez egy átfogó, de nem mindenre kiterjedő európai szabályozási keret a kriptoeszközökre és a kriptószolgáltatókra. Három fő tokenkategóriát különböztet meg (e-money tokenek, asset-referenced tokenek, utility tokenek), és lefedi a legtöbb klasszikus szolgáltatást – kibocsátást, kereskedést, letétkezelést, működési és piaci kockázatokat. Ugyanakkor nem nyúl még olyan területekhez, mint a DeFi, a tokenizáció egy része vagy az algoritmikus stablecoinok, vagyis komoly lépés előre, de messze nem a végállapot.
A panel további résztvevői – Bátorfi Botond (a Dorsum szenior innovációs tanácsadója), Mogyorósi Attila (a CoinCash társalapítója és ügyvezetője), Bodnár Viktor (a BlockBen társalapítója és board tagja) – abban mind egyetértettek, hogy a MiCA egyszerre tisztította meg a piacot és szűkítette drasztikusan a játékosok körét: a korábbi több ezres uniós kriptószolgáltatói mezőny helyett ma néhány tucat, komoly licenccel rendelkező szereplő maradt talpon, miközben a bankok és hagyományos vagyonkezelők előtt is megnyílt a lehetőség, hogy szabályozott keretek között lépjenek be a kriptóba.
A beszélgetés másik fő szála az volt, hogy mindez mit jelent a stablecoinok gyakorlatában és Európa versenyképessége szempontjából. A panelisták szerint a MiCA hosszú távon erősítheti a bizalmat, de a rövid távú hatása az, hogy az innovátorok könnyen Dubai, Szingapúr vagy az USA felé veszik az irányt, és csak akkor jönnek vissza Európába, ha már kiforrott modellen ülnek. A licencelés költséges, időigényes, és egy magyar vagy közép-európai startupnak hatalmas teher. A stablecoin-vonalon elhangzott: ma a piacot egyértelműen a dollár alapú tokenek (USDT, USDC) uralják, mert ezekhez van likviditás, infrastruktúra és globális elfogadottság, míg az euró alapú megoldások még gyerekcipőben járnak. Bodnár szerint a stablecoinok nem leváltják majd egyik napról a másikra a jelenlegi bankrendszert, inkább fokozatosan beépülnek a háttérbe – különösen a határon átnyúló fizetésekben. Mindeközben a nagybankok többsége ma még ott tart, hogy oktatja saját magát, és próbálja egyáltalán értelmezni, hogyan illessze be a kriptót a meglévő működésébe.
Az első nap tanulságai
Az első nap legfőbb üzenete, hogy a Budapest Fintech Week nem csak egy networking-esemény, hanem egy olyan fórum, ahol a régió szereplői őszintén beszélnek az AI, a tőkepiacok és a kriptó előtt álló lehetőségekről és korlátokról – és közben közösen keresik azt a pontot, ahol a technológiai kísérletezés találkozik a hosszú távú bizalommal.
(Címlapkép: Depositphotos)
