Folytatásos gyorstalpalónk előző részében nagyvonalakban körbejártuk, hogy mi is az a kriptovaluta, egészen konkrétan a Bitcoin, majd felvázoltuk annak előnyeit és hátulütőit. Mostani cikkünkben, ahogy a cím is sugallja, beszélni fogunk a fenti rendszerek lelkét jelentő blokkláncról, a videókártyapiacot átrendező bányászatról, valamint a forkokról (villa), amelyek kapcsán előszedtük az „útelágazódásokat”.
Mi az a blokklánc?
A blokklánc a Bitcoin és egyéb kriptovaluták hátterében meghúzódó forradalmi technológiai újítás, mely a múlt és a jelen valamennyi pénzügyi tranzakciójának részleteit tartalmazza, természetesen a rendszeren belül. Érdemes úgy elképzelni, mint egy gigantikus főkönyvet. Adja magát a kérdés, hogy mégis, miképpen működik?
Használjunk ehhez ez egy példát. Szeretnénk Bitcoint küldeni egy barátunknak, és amikor rátenyerelünk a „küldés” gombra, a tranzakciónk hozzáadódik a blokkunkhoz.
Valahogy így
Amikor a blokkunkban egy adott mennyiségi szintet elérnek az utalások, az elkezd jelzéseket küldeni a hálózat minden kapcsolatának. Ezek a csomópontok, amik alapvetően számítógépek, pedig „kibányásszák” a blokkot, ezzel igazolva a tranzakciót (és közben persze lecsippentve belőle a maguk tiszteletdíját). Az igazolást követően a blokkunk hozzáadódik a lánchoz – ami innentől fogva megmásíthatatlan –, melynek következtében az elutalt összeg megjelenik a kedvezményezett félnél. (Alább a legcukibb videó, amit találtunk ebben a nem éppen könnyed témában.)
Ezzel szemben a hagyományos digitális valuta egyesekből és nullákból álló adathalmaz csupán, és ebben rejlik az egyik fő problémája, hogy meglehetősen komoly a visszaélések veszélye. Ezek közül a legyakoribb, amikor a felhasználók két különböző vásárláskor próbálják elhasználni ugyanazt az „adathalmazt”.
Biztonság
A blokklánc technológiája ezt azzal védi ki, hogy minden egyes utalást a hálózatnak vissza kell igazolnia. Amint a kapcsolódott gépek többsége azt jelzi, hogy a blokkban szereplő adatok egyediek (tehát nem a fentebb említett duplázós megoldással kísérletezik valaki), az a lánc részévé válik. Minden újabb blokk már korábban igazolt blokkokhoz kapcsolódik, ami végeredményében a hálózat, a felhasználó és az eladó védelmét egyaránt szolgálja.
2140-re elfogy az összes blokk a blokkláncból
A blokkok jutalmat is tartalmaznak, amit a visszaigazolók kapnak meg, egy blokk értéke idén nyáron 12,5 Bitcoin volt (egy Bitcoin értéke pedig 6400 dollár körül mozog, ami 1,8 millió forint). 2020-ra egy blokkért kapható Bitcoin mennyisége meg fog feleződni, majd öt évre rá megint. Ez a ciklikusság 2140-ig fog ismétlődni, amikorra az előrejelzések szerint a Bitcoin bányászat folyamata a végére ér.
Bányászat? És azt meg hogy?
A bányászat tulajdonképpen a fentebb leírt blokkigazolási metodikának a szinonimája. Nagyjából minden tizedik percben egy még vissza nem igazolt utalásokat tartalmazó blokk ad le jelzést a hálózatnak. Egy ilyen akár több ezer tranzakciót is tartalmazhat, és a bányászok egymással is versengve igyekeznek azokat igazolni.
Míg egyesek szerint a bányászok nehéz matematikai egyenleteket oldanak meg, ez nem feltétlenül fedi a valóságot. Az utalásokat hatvannégyjegyű hexadecimális hasítófüggvények (hash) párosításával igazolják. Az első bányász, aki sikeresen párosítja a hasheket és elvégez 1 megabájtnyi tranzakció igazolást, jogosulttá válik a fent említett jutalomra. A rendszert proof of work (PoW, magyarán munkaigazolás) néven ismerik, és a többség számára sajnálatos tény, hogy gyakorlatilag lehetetlen egyedül egy Bitcoinhoz így hozzáférni.
De miért?
Nos, hatalmas számítási kapacitás kell ahhoz, hogy gyorsan tudjunk hasítófüggvényeket generálni. Ehhez természetesen komoly teljesítőképességű számítógépre és nagy mennyiségű áramra lesz szükségünk. Ebből fakadnak a Bitcoin és egyéb kriptovaluták energiafelemésztésével kapcsolatos aggályok is. A hasharányt megahash/másodpercben (MH/s), gigahash/másodpercben (GH/s) és terrahash/másodpercben (TH/s) mérik.
A Bitcoin bányászat korai időszakában még volt arra lehetőség, hogy egy sima asztali géppel eredményeket érhessünk el, mára azonban már vagy csúcstechnológiás videókártya kell ehhez, ami a hozzáadódik a bányászati állományhoz, vagy egy speciális hardver, az ASIC miner (a link alatt néhány eszköz, és hogy mennyit lehet kaszálni vele, a komoly gépek autóáron cserélnek gazdát).
A Bitcoin bányászat nehézségei
A Bitcoin hálózata annak érdekében, hogy megőrizze a bányászati algoritmust és tartani tudja magát a fent már említett blokkszám-felezéséhez, kénytelen tíz percenként egy új blokkot kibocsájtani. Ám ha több a bányász, nagyobb az esélye annak, hogy a tízperces időkereten bőven belül elvégzik a visszaigazolást. Ekkor jönnek képbe a bányászat nehézségei.
Ahogy a teljes hasharány kapacitás növekszik, úgy nehezedik a bányászat folyamata is. Minden 2016 blokk után a hálózat nehézsége változik. Ha a blokk felfedezési idő kevesebb mint tíz perc, és a hasharány magas, a nehézségi szint nő. Amennyiben ezek fordítottja történik, akkor a bányászat könnyebbé válik.
Mi az a Bitcoin fork?
Egy másik gyakran előforduló kifejezés a fork, aminek semmi köze ahhoz a villához, amivel az ebédet esszük, sokkal inkább „útelágazódást” jelöl. A Bitcoin és egyéb kriptovaluták „forkjai” számtalan okból jöhetnek létre, de általában az alábbiak húzódnak meg hátterükben:
- Az adott valuta eredeti kivitelezésétől eltérő elgondolások, megközelítések kerülnek előtérbe
- Valami komolyabb gikszer, vagy biztonsági kockázat kerül elő a valutát működtető technológiában
A forkok lehetnek kemények vagy puhák. Míg az utóbbiak enyhébb belenyúlásokat takarnak csak a szisztémán belül, addig egy kemény fork rendszerint radikális változtatásokat jelent a létező protokollokhoz képest, ami végeredményében egy teljesen új kriptovaluta születéséhez vezethet. A jelenlegi ismertebb kemény forkok az alábbiak:
Bitcoin XT: Az egyik legelső kemény fork, amely a Bitcoin hálózatot akarta felpörgetni azáltal, hogy az 1 megabájtos blokkméretet 8-ra cserélte, így felgyorsítva a rendszert 24 tranzakció/per másodpercre.
SegWit: Ők az egyes tranzakciók méretét igyekeznek csökkenteni, ami több utalást jelent blokkonként, lényegesen meggyorsítva és olcsóbbá téve a pénzmozgást.
Bitcoin Cash: A legellentmondásosabb hard forkok egyike. A Bitcoin Cash a későbbi változtatások megakadályozása végett szakadt le a főágról, ám jelenleg már neki is születőben van egy hard forkja.
Bitcoin Gold: Itt az a cél, hogy újra videokártyaközpontúvá tegyék a bányászatot a speciális bányász hardverek ellenében.
Egyes forkok esetében komolyan megugrott az egységnyi Bitcoin értéke, ahogy a spekulátorok és a befektetők elözönlötték a piacot. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az újonnan létrehozott Bitcoin alapú valutáknak a kezdetekben nincsen értéke.
És ha a semmit érő kriptovalutáknál vagyunk: következő cikkünkben a Bitcoin vásárlás rejtelmeit libbentjük fel.
