A Best of Startups Gala idén is a magyar startup-ökoszisztéma egyik fontos találkozópontja volt: egy este, ahol a közösség nemcsak megünnepelte az elmúlt év kiemelkedő teljesítményeit, hanem őszintén beszélt a kihívásokról is. A program egy szakmai panelbeszélgetéssel indult, majd egy díjátadóval folytatódott, végül pedig egy kötetlen networkinggel zárult.
A panelbeszélgetést az OUVC képviseletében Hild Imre moderálta, a beszélgetőpartnerek pedig Dr. Szakacsits Renáta (Szakacsits Ventures), Fetter István (CIB Bank), Vágó László (Neo Properties), Sajtos István (Peak) és Schuszter Péter (Univerz Invest) voltak.
A panel célja világos volt: a 2025-ös év tapasztalatait és a 2026-ra vonatkozó várakozásokat úgy leképezni, hogy közben egyszerre jelenjen meg az ökoszisztéma több nézőpontja – a befektetői, a banki, a tanácsadói, a nagyvállalati és az innovációs oldal.
Kevesebb új startup? A probléma gyökere nem csak a pénz
A panel egyik fő állítása, hogy csökken az új startupok száma, és ez hosszabb távon utánpótlás-gondokat okozhat. A résztvevők több oldalról közelítették meg az okokat:
- Karrierkockázat és kultúra: felmerült, hogy idehaza a startup-alapítás sokak számára még mindig nem elsődleges karrierút: a stabil munkahely, a kiszámítható anyagi háttér sokszor vonzóbb. A kudarchoz való viszony is különbözik: míg több nemzetközi ökoszisztémában a bukás a tanulási folyamat része, itthon akár egzisztenciális törést is jelenthet.
- Oktatás és készségek: visszatérő gondolat volt, hogy alapítókat kell nevelni – nem elég több tőkét a rendszerbe önteni, ha nincs elég felkészült, vállalkozói szemléletű alapító. Többen hangsúlyozták, hogy az egyetemek gyakran inkább munkavállalói pályára készítenek fel, miközben a vállalkozói lét nincs hasonlóan „tanítható” keretrendszerben.
- Mentorálás: elhangzott, hogy sok fiatalnak van ötlete és projektje, de a munkaerőpiac gyorsan felszívja őket, és hiányzik az a támogató struktúra, amely az ötletből skálázható üzletet formál.
- Forráshiány: a másik oldalon a finanszírozás szűkössége is megjelent – több résztvevő szerint néhány éve még könnyebb volt forráshoz jutni, ma viszont sok helyen ez komoly szűk keresztmetszet.
Exit: nem végjáték, hanem a kezdetektől tervezendő stratégia
Schuszter Péter hangsúlyos üzenete a vállalkozók felé: az exitről – professzionális működés esetén – már az alapításkor (vagy előtte) érdemes gondolkodni. A tőkebevonás egyik alapja, hogy a befektető számára legyen felrajzolható, reális kiszállási út – legyen az értékesítés, IPO vagy más megoldás. A lényeg: hosszú távú gondolkodás és olyan üzleti terv, amelyben az exit logikája és a vállalati narratíva is koherens.
Dr. Szakacsits Renáta ehhez egy érdekes kiegészítést tett: nemcsak az exit-stratégia érdekli őket befektetőként, hanem az is, mi van az exit után – mennyire adaptív az alapító, mennyire látja a hosszabb távú jövőképet, és mennyire tud rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz.
Bankok és fintechek – partner vagy szolgáltató?
Banki oldalról Fetter István egy kiegyensúlyozott képet festett: a bankok gyakran kommunikálják magukat tanácsadóként, de ennek valós (kapacitásbeli és szabályozási) korlátai vannak. Ugyanakkor a digitalizáció, AI, big data és UX miatt egyre inkább megjelenik a személyre szabottabb megoldások iránya, és a bankok sokat tanulnak a fintech cégektől.
A fintech–bank együttműködés gyakorlati példájaként Sajtos István a Peak és az MBH Bank együttműködését emelte ki, a BUPA beyond banking platform fejlesztése kapcsán. A beyond banking megközelítés lényege, hogy a bank a klasszikus pénzügyi szolgáltatások mellé olyan digitális eszközöket ad, amelyek segítik a kkv-k mindennapi pénzügyeinek menedzselését és a forráshoz jutást, akár AI-támogatott előszűréssel is.
PropTech és ingatlan: óriási igény, hiányzó csatornák
Vágó László a nagyvállalati oldal egyik tipikus problémáját hozta be: a startupok sokszor nem találnak „bejáratot” azokhoz a cégekhez, akik validációt adhatnának – márpedig ez a befektethetőség egyik kulcsa. Saját tapasztalata szerint a kapcsolatfelvétel sokszor ad hoc történik (például LinkedInen keresztül), miközben az ingatlaniparban óriási tere van a digitalizációnak. Üzenete egyértelmű volt: kell egy jobban szervezett csatorna – akcelerátor, inkubátor, vagy olyan fórum, ahol előszűrt startupok és vállalati szereplők hatékonyan egymásra találhatnak.
Amikor a nagy AI vállalatok beszűkítik a startupok mozgásterét
A panelbeszélgetés egyik legrealistább pontja az AI kapcsán nem a lehetőségekről, hanem a fenyegetettségről szólt. A résztvevők nyíltan beszéltek arról a jelenségről, amelyet ma már sok alapító a saját bőrén tapasztal: a globális AI-óriások nemcsak az alaptechnológiát uralják, hanem egyre inkább belépnek a startupok hagyományos játszóterére is.
Sajtos István találóan fogalmazott: amikor az OpenAI bejelent egy új funkciót vagy terméket, azzal „gyakorlatilag egyszerre több startupot is kinyír a piacról”. Míg korábban a nagy techcégek főként az infrastruktúrát és az alapmodelleket fejlesztették, ma már alkalmazási rétegekben is versenyeznek – pontosan ott, ahol a startupok próbálnának differenciált megoldásokat építeni.
Sajtos világosan rámutatott a stratégiai különbségre: alapmodelleket fejleszteni startupként nem reális pálya, mert ott a globális óriások játszanak. A valódi mozgástér ott lehet, ahol az AI-t iparági rendszerekbe integrálják; meglévő folyamatokat alakítanak át vele; konkrét, jól körülhatárolt üzleti problémákra alkalmazzák; vagy olyan lokális sajátosságokra építik, amelyeket a globális szereplők nem tudnak (vagy nem akarnak) mélységében kiszolgálni. Ez azonban sokkal tudatosabb pozicionálást igényel.
2026 az óvatos optimizmus éve
A panel egy körkérdéssel zárult: ki mit vár 2026-tól?
- Befektetői oldalról: több új befektető, diverzebb befektetői kör és erősebb befektetési kapcsolatok iránti igény jelent meg.
- Tőkepiaci nézőpontból: óvatosan optimista hangulat, várakozás arra, hogy élénkülhet a befektetési aktivitás.
- Bankszektorban: költséghatékonyság, digitalizáció, gyorsabb, papírmentes folyamatok és több beyond banking megoldás – mindez szűkülő marzsok mellett.
- Ökoszisztéma-szinten: a remény, hogy a vállalkozást ezidáig halogatók végre „kilépnek a fényre”, és nő az induló vállalkozások száma.
Díjátadó: a 2025-ös év legjobbjai
A panelt követően hirdették ki a nyerteseket az alábbi kategóriákban:
- Investor of the Year – Sárospataki Albert
- Startup of the Year – EV.analytica
- Crowdfunding Campaign of the Year – Crashpad
- Fintech of the Year – PastPay
- Deeptech of the Year – Puli Space Technologies
- Ecosystem Builder of the Year – MeOut
- Mentor of the Year – Schuszter Péter (Univerz Invest)
A díjátadót követően Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke mondott beszédet, majd az estét egy kötetlen networking zárta a gála szellemiségéhez illően: kapcsolatépítéssel, új együttműködések ígéretével, és azzal a közös tapasztalattal, hogy az ökoszisztéma akkor erősödik, ha a szereplői valóban egymás felé fordulnak.
A rendezvény támogatói: CIB Bank, Dolphio Technologies, Econoserve, Magyar Fintech Szövetség, Neo Property Services, OUVC, Peak, Fintech.hu, Szakacsits Ventures, Tuxera.
(Címlapkép: Best of Startups Gala)
