A történelem egyik leggyorsabban növekvő technológiai cége egyre nagyobb kockázatokkal néz szembe.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman az elmúlt két évben egyszerre próbált több fronton előnyhöz jutni: miközben a vállalat a legfejlettebb AI-modellek fejlesztésében továbbra is piacvezető szerepre törekszik, egyre több, egymással párhuzamos kezdeményezés jelenik meg a portfólióban. Saját chipfejlesztés, e-kereskedelmi integrációk, vállalati tanácsadás, és egy fogyasztói hardvereszköz ötlete is felmerült. A stratégia logikája érthető: a piac egyre gyorsabban telítődik, ezért az OpenAI-nak a modellfejlesztés mellett üzletileg is diverzifikálnia kell.
A prbléma az, hogy a növekedés költségei meredeken emelkednek. Kiszivárgott pénzügyi adatok szerint az OpenAI 2026-ban akár 17 milliárd dollárnyi készpénzt is elégethet, ami jelentős ugrás a 2025-re becsült 9 milliárdhoz képest. A veszteségek ráadásul a következő három évben is tovább halmozódhatnak. A vállalat eddig már több mint 60 milliárd dollárnyi forrást vont be, többet, mint bármely privát vállalat valaha, döntő részben azóta, hogy 2022 végén a ChatGPT világszintű ismertséget hozott a korábban szűk körben ismert kutatólabor számára.
Újabb rekordösszegű tőkebevonás jöhet
Altman finanszírozási igénye ugyanakkor korántsem csökken. A vállalathoz közel álló források szerint 2026-ban az OpenAI szinte biztosan újabb tőkebevonást kezdeményez. A piaci pletykák szerint akár 100 milliárd dollár is szóba kerülhet, hozzávetőleg 830 milliárd dolláros értékeltségen, szemben a legutóbbi, októberi körben emlegetett 500 milliárdos szinttel.
Párhuzamosan több stratégiai befektető érdeklődése is erősödik. Az Amazon állítólag külön tárgyalásokat folytat egy akár 10 milliárd dolláros befektetésről, olyan helyzetben, hogy az OpenAI az elmúlt időszakban lazított a Microsofttal korábban szoros, kvázi kizárólagos együttműködésén. A Nvidia szintén jelezte: akár 100 milliárd dollárig is részt vehetne a finanszírozásban, 10 milliárdos részletekben, részben azért, hogy az OpenAI a chipgyártó termékeit vásárolja. A tőzsdei bevezetés lehetősége is újra és újra felmerül, még ha Altman ezt több alkalommal is próbálta mérsékelni a nyilvánosság előtt.
Példátlan bevételnövekedés, de a költségstruktúra nem lazul
A tőkebőség gyors növekedést táplált. A vállalat 2023-ban átlépte az 1 milliárd dolláros bevételi szintet. 2025-ben a hírek szerint 13 milliárd dollárig jutott, év végére pedig az évesített bevételi ráta elérhette a 20 milliárd dollárt. Ezzel az OpenAI olyan tempót diktált, amelyet a korábbi techóriások közül is csak kevesen tudtak: a Google-nek és a Facebooknak ehhez öt, illetve hat év kellett.
A vállalat problémája azonban strukturális: az OpenAI legnagyobb költsége a számítási kapacitás, és ez a tétel egyelőre szorosan együtt mozog a bevételekkel. A cég kapacitásigénye 2023-ban még 200 megawatt körül alakult, 2025-re azonban elérte az 1,9 gigawattot. Ennél is jelentősebb, hogy a vállalat állítólag szándéknyilatkozatokat írt alá további 30 gigawatt kapacitás lekötésére a következő években, hozzávetőleg 1,4 billió dolláros beruházási költséggel.
Ez a stratégia rövid távon fenntartható, amíg a befektetői bizalom erős. Hosszabb távon azonban az OpenAI-nak bizonyítania kell, hogy a növekedés képes profitabilitásba fordulni.
A verseny éleződik: a modellelőny szűkül
Altman következetesen azzal érvel, hogy a cég egységköltségei javulni fognak a skálázódással, és a modelltréning egyszeri költségei arányaiban csökkennek. A realitás ugyanakkor az, hogy a tréningköltségek folyamatosan nőnek, mert a verseny rendkívül gyorsan zárul.
A Stanford Human-Centred AI Intézet által összegyűjtött benchmarkok szerint az elmúlt évben jelentősen szűkült a különbség a legfejlettebb modellek teljesítménye között. Különösen a Google erősödött: a novemberben kiadott Gemini 3 több mérőszámban felülmúlta az OpenAI GPT-5.1 modelljét. Az OpenAI válasza a GPT-5.2 volt, de a piaci konszenzus szerint ez nem jelentett egyértelmű fordulatot. Emellett a nyílt modellek, amelyek paraméterei szabadon hozzáférhetők, is gyorsan felzárkóznak a zárt rendszerekhez.
Az OpenAI mozgástere ebből következően szűk: nem engedheti meg magának a technológiai lemaradást, különösen úgy, hogy a ChatGPT növekedése is lassulhat.
A ChatGPT növekedése lassulni látszik
A webes forgalmat monitorozó Sensor Tower szerint december közepén a ChatGPT-nek 910 millió havi aktív felhasználója volt, míg a Gemini-nek 345 millió. Ugyanakkor a Gemini gyorsan zárkózik. A Deutsche Bank nagy európai országokra kiterjedő vizsgálata szerint a ChatGPT fogyasztói előfizetései a nyáron gyakorlatilag megálltak, és azóta alig növekedtek.
Az OpenAI vezetése is érzékelte a helyzetet: Altman december elején ideiglenes „code red” állapotot rendelt el, és arra utasította a csapatokat, hogy a többi kezdeményezést átmenetileg háttérbe szorítva a ChatGPT fejlesztésére koncentráljanak.
A legérzékenyebb pont: a működtetés költsége
Különösen problematikusak azok az állítások, amelyek szerint az OpenAI veszteséget termel pusztán azzal, hogy a modelleket futtatja – különösen a ChatGPT ingyenes verziójában. Novemberben Ed Zitron publikált kiszivárgott Microsoft-adatokat, amelyek szerint 2025 első felében az OpenAI inference költségei meghaladták a bevételeit.
A vállalat számára logikus válasz lenne árat emelni vagy a hozzáférést korlátozni, ám ez közvetlenül a növekedést veszélyeztetné, különösen a fokozódó verseny mellett.
Miért terjeszkedik az OpenAI ennyire?
A szélesedő fókusz részben a monetizációs lehetőségek bővítéséről szól. Bár a hírek szerint Altman ideiglenesen jegelte a ChatGPT hirdetésalapú modelljének bevezetését, belső források szerint 2026-ban ez újra napirendre kerülhet. A vállalat már most is együttműködik olyan szereplőkkel, mint az Etsy vagy a Walmart: a chatboton keresztül történő amerikai értékesítések után díjat számít fel.
Emellett az OpenAI a vállalati ügyfelek felé is erősebben nyit. Ez a szegmens stabilabb bevételi bázist jelenthet. Itt ugyanakkor erős a verseny, különösen az Anthropic részéről, amelynek Claude chatbotja kiemelten népszerű a fejlesztők körében. Az OpenAI konzultációs csapatot épített, és olyan enterprise eszközöket fejlesztett, mint az októberben bemutatott AgentKit, amely a folyamatok automatizálására kínál megoldást. Bár a bevételek többsége továbbra is a fogyasztói oldalról érkezik, az üzleti bevétel aránya növekszik.
Vertikális integráció – Google-szerű modell, de Google-szerű cashflow nélkül
A stratégia másik része a vertikális integráció felé mutat, egyértelműen a Google mintájára. A Google egy évtizede fejleszt saját chipeket, amelyek a beszámolók szerint jóval kedvezőbb költséggel működtethetők, mint az Nvidia megoldásai. Emellett az Android több milliárd felhasználója globális disztribúciós csatornát biztosít.
Az OpenAI az elmúlt évben megállapodást kötött a Broadcommal saját chipfejlesztésről, és leigazolta Sir Jony Ive-ot, az iPhone mögötti dizájnert is, aki fogyasztói eszköz koncepcióján dolgozhat.
A különbség azonban jelentős: az OpenAI-nak nincs olyan stabil cashflow-ja, mint a Google keresőüzletágának.
Befektetői türelmetlenség és a „WeWork-parallel”
Egyes befektetők már óvatosabbak. Egy kockázatitőke-társaság vezetője szerint az OpenAI veszteségei a nemzeti kormányok hiányaival vetekszenek. Állítása szerint a tőkebevonási tárgyalásokon az égetett készpénz kérdése már tabutémává vált.
Amikor Brad Gerstner, a vállalat egyik meghatározó befektetője egy podcastinterjúban arról kérdezte Altmant, hogyan finanszírozza az OpenAI azokat a kötelezettségeket, amelyek nagyságrendileg a 2025-ös bevételek százszorosát teszik ki, Altman ingerülten reagált: „Ha el akarod adni a részesedésedet, találok rá vevőt.”
A kritikusok ezt túlzott önbizalomként értékelik. Egy másik VC-vezető úgy fogalmazott: ez a WeWork története, csak sokkal nagyobb léptékben.
Ha az enterprise értékesítés nem hozza a várt növekedést, és a ChatGPT monetizációja nem tud új szintre lépni, az OpenAI gyorsan nehéz helyzetbe kerülhet. Ugyanakkor a vállalat vezetőjének továbbra is sok támogatója van.
„Ha öt éve azt mondták volna, hogy Sam ezeket az üzleteket összehozza, nem hittem volna el. Jobb, mint bárki gondolta” – mondja az egyik befektető.
2026 ugyanakkor valódi stresszteszt lesz: az év megmutatja, hogy az OpenAI vezetése képes-e a rekordnövekedést üzletileg is fenntartható modellé alakítani, vagy a történet végül inkább a figyelemről szól, mint a tartós értékteremtésről.
(Címlapkép: Depositphotos)