Az Európai Unió a jelek szerint komolyan fontolgatja, hogy a digitális eurót ne egy zárt, privát rendszerben, hanem egy nyilvános blokkláncon – például Ethereumon vagy Solanán – vezesse be. Ha ez a terv megvalósul, az nemcsak technológiai, hanem geopolitikai fordulópont is lehet.
A nagy kérdés: privát vagy nyilvános blokklánc?
Az Európai Központi Bank (EKB) eddig óvatosan közelített a digitális euróhoz. A technológiai keretrendszerről még nem született végleges döntés, de egyre többször felmerül, hogy a projektet nyílt, bárki által hozzáférhető blokkláncon indítsák el.
A különbség nem apró: míg a privát blokkláncoknál az adatokhoz csak engedélyezett szereplők férhetnek hozzá, addig a nyilvános rendszerek – mint az Ethereum vagy a Solana – mindenki számára nyitottak. Ez transzparenciát és szélesebb körű együttműködést biztosíthat, ugyanakkor nagyobb szabályozási és irányítási kihívásokat is hoz.
Ha az EU a privát megoldás mellett döntene, az sokban hasonlítana a kínai központi bank digitális valutájára (Central Bank Digital Currency – CBDC), amelyet szigorúan központilag irányítanak. Egy publikus blokklánc használata viszont közelebb állna az amerikai magáncégek – például a Circle – által fejlesztett stablecoinokhoz. Éppen ezért az európai döntéshozók most sokkal komolyabban veszik a nyilvános blokklánc lehetőségét, mint korábban.
Geopolitikai szempontok: válasz az amerikai nyomásra
A háttérben nemcsak technológiai, hanem politikai tényezők is meghúzódnak. Az EU ugyanis egyre inkább aggódik az amerikai stablecoinok térnyerése miatt, amelyek döntően dollárhoz kötöttek. A Trump-kormányzat alatt különösen nagy lendületet kapott a stablecoin-piac, ami az európai pénzügyi rendszer önállóságát is fenyegetheti.
Piero Cipollone, az EKB igazgatósági tagja áprilisban egyenesen úgy fogalmazott:
“A digitális euró bevezetése nélkül Európa túlzottan kiszolgáltatottá válhatna a dollár-alapú stablecoinoknak, amelyek jelenleg a piac 98 százalékát uralják.”
Pozitív és negatív hatások
Juan Ignacio Ibañez, a MiCA Crypto Alliance főtitkára szerint a nyilvános blokklánc-alapú digitális eurónak kettős következményei lehetnek.
Pozitívum, hogy egy ilyen modell sokkal jobban tudna együttműködni a ma épülő blokklánc-infrastruktúrákkal, hiszen kompatibilis lenne decentralizált pénzügyi (Decentralized Finance – DeFi) megoldásokkal és más digitális eszközökkel.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a nyilvános hálózat állami szintű bevezetése erősítené a kormányzati befolyást a blokklánc-irányítás felett – ez pedig sok szereplőben aggodalmat kelthet.
Bár a vita egyre élénkebb, az EKB még nem döntött véglegesen a digitális euró sorsáról. A hivatalos tájékoztatás szerint várhatóan 2025 végéig határoznak arról, hogy bevezetik-e a digitális eurót, és ha igen, milyen technológiai megoldással.
Miért fontos mindez?
A digitális euró nemcsak egy új fizetési eszköz lehetne, hanem az EU válasza az amerikai és kínai digitális pénzügyi törekvésekre. Ha nyilvános blokkláncon valósul meg, az áttörést jelenthet a transzparencia, az interoperabilitás és az innováció terén. Ha viszont privát megoldás mellett döntenek, az stabilabb kontrollt biztosíthat, de kevésbé illeszkedik a globális kripto-ökoszisztémába.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)
