A mesterséges intelligencia villamosenergia-igénye gyorsan nő, mégis kulcsszereplő lehet a klímavédelem felgyorsításában. A KPMG a davosi Világgazdasági Fórumon bemutatott tanulmánya szerint megfelelő együttműködéssel akár két éven belül elérhető, hogy az AI összességében több klímahasznot termeljen, mint amekkora lábnyomot hagy maga után.
A január közepén Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon a világ politikai és gazdasági vezetői mellett a technológia jövőjét formáló szakemberek is felszólaltak. A figyelmet gyakran elvitték a politikai gesztusok és látványos nyilatkozatok, a háttérben azonban olyan szakmai anyagok is napvilágot láttak, amelyek hosszú távon határozhatják meg a globális gazdaság irányát. Ezek közé tartozik a KPMG „AI’s Dual Promise” című tanulmánya és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv is.
Az AI energiafelhasználásának paradoxona
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér hatékonyságnövekedést és jelentős többletfogyasztást. Egyes nemzetközi előrejelzések szerint 2030-ra az AI-rendszerek villamosenergia-igénye nagyságrendileg meghaladhatja Japán teljes áramfogyasztását. Ez első látásra nehezen összeegyeztethető a klímacélokkal.
A KPMG kutatása azonban arra mutat rá, hogy a kép ennél összetettebb. Több mint ezer energetikai vállalatvezető megkérdezésével vizsgálták, miként járulhat hozzá az AI olyan rugalmas gazdasági és üzleti modellek kialakításához, amelyek képesek kezelni a klímaváltozás hatásait, csökkenteni a környezeti lábnyomot és lassítani a biodiverzitás csökkenését. A hangsúly nem csupán az energiafogyasztás mérésén, hanem a technológia által elért megtakarításokon és hatékonyságnövekedésen van.
Könnyebb mérni a fogyasztást, mint a hasznot
Az energiafelhasználás számszerűsítése egyszerűbb, mint annak felmérése, hogy az AI mennyi kibocsátást spórol meg más területeken. Pedig a tanulmány konkrét példákat hoz az energiaszektor, a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar területéről is. Ezekben az ágazatokban az AI-alapú optimalizációk mérhetően csökkentették az energiafelhasználást és a pazarlást.
A felmérésben részt vevő energetikai vezetők 97 százaléka úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia nettó pozitív hatással van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenetre. A mezőgazdaságban például az AI-vezérelt precíziós gazdálkodás segíti a termelőket abban, hogy kevesebb vízzel, műtrágyával és energiával érjenek el jobb hozamokat.
Mindez azt jelenti, hogy az AI energiaéhségéről szóló narratíva csak a történet egyik fele. A technológia valódi klímahaszna ennél jóval nagyobb lehet, és gyorsan a klímavédelem egyik legerősebb eszközévé válhat.
Ha ennyire ígéretes, miért halad lassan az átállás?
Bár az AI potenciálját a cégvezetők, politikusok és a szélesebb közvélemény is felismerte, a tényleges cselekvés sokszor elmarad. A KPMG szerint ennek több oka van. A tiszta és megújuló energia kínálatának bővítését leginkább a finanszírozási korlátok akadályozzák: a felhasználók 37 százaléka, a termelők 33 százaléka nevezte meg ezt fő gátként. Emellett technológiai nehézségek, valamint szabályozási és politikai akadályok is lassítják az előrelépést.
A vezetők többsége ugyanakkor már rövid távon is jelentős változásra számít. A megkérdezettek 62 százaléka szerint három éven belül komoly strukturális átalakulás várható, ezért sokan már most felgyorsítják tervezési ciklusaikat. A KPMG előrejelzése alapján 2027 körül fordulóponthoz érhet az AI és az energiaszektor kapcsolata: a növekvő kereslet, az új ellátási modellek és a fejlődő infrastruktúra átalakítja a piacot. Ezt követően azonban a hálózati kapacitások szűkössége és az engedélyezési rendszerek túlterheltsége könnyen költségrobbanáshoz vezethet, ami a későn lépőket hátrányos helyzetbe hozza.
Öt szereplő, közös felelősség
A KPMG cselekvési terve öt kulcsszereplő számára határoz meg konkrét lépéseket, hat és huszonnégy hónapos időtávon. A cél az, hogy 2027-re a mesterséges intelligencia energiafelhasználása összességében pozitív mérleget mutasson.
A nagy energiafogyasztók kulcsszerepe a keresleti jelzés megadása: ha ragaszkodnak a tiszta energiához és előre fektetnek be, az az egész ökoszisztémát felgyorsíthatja. A közműszolgáltatók feladata, hogy a tiszta kínálat valóban eljusson a kereslethez, miközben kezelniük kell a hálózati kapacitásokkal kapcsolatos bizalmi és infrastrukturális kihívásokat.
Az energiaberuházók és fejlesztők a kínálati oldal motorjai. Nélkülük a vállalati tisztaenergia-vállalások üres ígéretek maradnak. A befektetők biztosítják mindehhez a szükséges tőkét: ha a zöld projektekhez megfizethető források állnak rendelkezésre, az egész rendszer gyorsabban halad. Végül a kormányok és szabályozó hatóságok feladata egy olyan környezet megteremtése, amelyben a szakpolitikák és az infrastruktúra lépést tart a dekarbonizáció sürgető igényével.
Nem probléma, hanem eszköz
A klímavita során az AI-t sokáig problémaként kezelték, amelyet kordában kell tartani. A KPMG kutatása szerint ez téves megközelítés. A mesterséges intelligencia nem fenyegetése a klímavédelemnek, hanem – megfelelő irányítással és együttműködéssel – annak egyik legnagyobb felgyorsítója lehet.
Az idő azonban szűkös. Azok a vállalatok, amelyek most nem építik be a tiszta energia és a klímaszempontokat központi stratégiájukba, komoly lemaradást kockáztatnak. A KPMG által felvázolt huszonnégy hónapos keret világos iránytűt ad: közös erővel az AI energiaéhsége a fenntarthatóbb jövő motorjává alakítható.
(Forrás: Sajtóközlemény)
(Címlapkép: Depositphotos)
