Az AI gyors térnyerése komoly bizonytalanságot kelt a szoftveriparban: a piac most azt mérlegeli, hogy a jelenlegi szereplők alkalmazkodni tudnak-e az új korszakhoz vagy az AI-ügynökök a perifériára szorítják őket.
Bill McDermott, a ServiceNow vezérigazgatója a múlt hónapban tartott gyorsjelentési konferenciahíváson határozottan visszautasította azt a „spekulációt, miszerint az AI felfalja a szoftvercégeket”. A kijelentésre azért is szükség volt, mert a vállalat piaci értéke az előző évben mintegy 100 milliárd dollárral csökkent. Bár az elemzők értékelték a közvetlen reakciót, a részvények azóta további 22 százalékot estek.
A legtöbb iparági szereplő és elemző szerint az AI-korszakban egyértelmű nyertesek és vesztesek is lesznek. A befektetők azonban egyelőre nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy kiválogassák a romok közül a hosszú távon ígéretes vállalatokat.
Gyorsabb és mélyebb változás, mint a felhőforradalom
A bizonytalanság oka egy alapvető technológiai architektúraváltás, amilyenre utoljára a felhőalapú számítástechnika térnyerésekor volt példa.
Nyilvánosan a legtöbb szoftveripari vezető – McDermotthoz hasonlóan – bagatellizálja a fenyegetést. A háttérben azonban többen is elismerik, hogy az AI nagyobb átalakulást hozhat, mint bármely korábbi technológiai fordulat.
„Ez még a felhőnél is diszruptívabb: itt következtetésről, ítélőképességről, érvelésről van szó” – fogalmazott egy vezető egy nagy szoftver mint szolgáltatás (SaaS) vállalatnál. Míg a korábbi nagy váltások évek alatt mentek végbe, az AI „villámgyorsan, több fronton” alakítja át a piacot.
Ugyanakkor azok a befektetők, akik most leírják a meglévő szoftveróriásokat, könnyen elszalaszthatnak egy történelmi lehetőséget. A mobilforradalom és a felhő is végső soron jóval nagyobb piacot eredményezett, mint ami korábban létezett. A Microsoft, az Oracle vagy az SAP esetében is komoly piaci szkepticizmust kellett leküzdeni, mielőtt bebizonyították, hogy a felhőből végül még erősebben kerülnek ki.
E megközelítés szerint az AI-központú számítástechnika ugyan okoz megrázkódtatásokat, de korántsem jelent egzisztenciális válságot. A vállalatok óvatosak, amikor olyan rendszereket kellene lecserélniük, amelyek kritikus adatokat és alapvető üzleti folyamataikat kezelik. A meglévő szoftvercégek ráadásul kiterjedt értékesítési és támogatási hálózattal, valamint mélyen integrált rendszerekkel rendelkeznek.
Egyelőre szerény AI-bevételek
Három évvel a ChatGPT megjelenése után ugyanakkor a nagy SaaS-vállalatok eddig viszonylag szerény eredményeket tudnak felmutatni az AI területén.
A Salesforce legutóbbi negyedéves jelentése szerint az éves ismétlődő bevételeinek mindössze 540 millió dollárja – nagyjából 1,5 százaléka – származott AI-ból. A ServiceNow esetében az AI-szerződések körülbelül 600 millió dollár éves bevételt jelentenek, ami meghaladja a kitűzött célt, de egy idén várhatóan 16 milliárd dolláros árbevételű vállalatnál továbbra is mérsékelt arány.
A vállalatvezetők szerint időre van szükség. Az AI-ból származó növekedés már látható, és az átállás gyorsabb lehet, mint a korábbi technológiai váltások esetében.
Közben azonban a hagyományos üzleti modellek is nyomás alá kerülnek. Sok SaaS-cég az elmúlt években áremelésekkel és keresztértékesítéssel tartotta fenn növekedését. Az IT-költségvetések egyre nagyobb része azonban AI-projektekre megy el, ami nehezebbé teszi a régi szolgáltatásokból származó bevételek bővítését.
Ráadásul az előfizetéses modellek, amelyek a szoftvert használó munkavállalók számához kötődnek, szintén kihívásokkal néznek szembe, ahogy az automatizáció terjed. Egyre fontosabbá válhatnak az AI-hoz kapcsolódó, használatalapú bevételi modellek.
Kiváltás vagy együttélés?
A legnagyobb kérdés azonban nem pusztán az üzleti modellváltás, hanem az, hogy az AI új számítástechnikai platformot teremt-e, amely egy új generációs szereplőnek kedvez.
A vita középpontjában az AI-ügynökök állnak. Ezek a rendszerek képesek közvetítőként fellépni a meglévő szoftverek és a felhasználók között. A kérdés az, hogy integrálódnak-e a jelenlegi rendszerekbe, vagy idővel kiváltják azokat.
A szoftvercégek szerint az ügynökök inkább a meglévő rendszerekre épülnek majd, és erősítik azok központi szerepét. Más elemzők szerint viszont fennáll a „hosszú távú szétaprózódás” kockázata: az adatok maradhatnak például egy CRM-rendszerben, de az AI köré épülő egyedi alkalmazások elvonhatják a valódi értékteremtést az eredeti platformtól.
Az ügynökök működtetéséhez szükséges technológia stratégiai jelentőségűvé válhat. Ha ezek a rendszerek a humán munkatársakkal együtt dolgozva új típusú adatokat gyűjtenek a döntéshozatalról és az üzleti folyamatokról, akkor a „orchestration”, az emberek és AI-ügynökök együttműködésének szervezése, lehet a következő platform feletti kontroll kulcsa.
Több vállalat már most erre a pozícióra pályázik. Az OpenAI például nemrég mutatta be Frontier nevű ügynök-alapú keretrendszerét, amely a jelenlegi felhők, adatplatformok és alkalmazások közötti „széttagoltság” felszámolását ígéri, saját technológiáját helyezve a középpontba.
A hagyományos szereplők szerint azonban a meglévő rendszerek továbbra is meghatározóak maradnak. Az AI-ügynökök képesek lehetnek érvelni és cselekedni, de nem feltétlenül értik az adott vállalat teljes üzleti kontextusát és munkafolyamatait. Emellett a már kiépített irányítási és biztonsági rendszerek is komoly versenyelőnyt jelentenek.
A befektetők egyelőre kivárnak. A kérdés az, hogy az AI-ügynökök kiegészítik-e a meglévő szoftverplatformokat – vagy új központot hoznak létre a vállalati informatika világában. A piac jelenleg nem kész egyértelmű választ adni.
(Címlapkép: Depositphotos)
