A kriptovaluták világában gyakran hallani különböző fenyegetésekről, de a kvantumszámítógépek jelentette veszély már-már sci-fibe illő. Mi történik akkor, ha egy olyan számítógép kerül a képbe, amely képes lehet feltörni a Bitcoin titkosítását? A legújabb fejlemények szerint a Microsoft fejlesztése közelebb hozta ezt a forgatókönyvet. De vajon tényleg van ok az aggodalomra?
Új játékos a színen: Majorana 1
A Microsoft február 19-én bemutatta a Majorana 1 nevű chipjét, amellyel belépett a kvantum-versenybe, és csatlakozott a Google-höz, amely nemrégiben mutatta be a Willow chipet. A cél nem más, mint egy olyan számítógép megalkotása, amely képes szinte felfoghatatlan sebességgel végezni számításokat.
A River Bitcoin tőzsde szerint ez az új chip felgyorsíthatja a Bitcoin kvantum-rezisztenssé tételét. Bár a kvantumszámítógépek által jelentett veszély még évekre van, a Majorana 1 chip megjelenése lerövidítheti ezt az időtávot.
Valódi veszély vagy túlzott félelem?
A River szerint a Majorana 1 chip jelenleg még távol áll attól, hogy veszélyt jelentsen a Bitcoinra, de 2027-2029-re elérheti az 1 millió qubites kapacitást. És itt kezd érdekessé válni a történet. Egy ekkora teljesítményű kvantumszámítógép már képes lehet hosszú távú támadások révén feltörni a Bitcoin-címeket, ha több napig (vagy akár hétig) futtatják.
Bár a kvantumszámítógépektől való félelem nem újdonság, sokan úgy vélik, hogy az ezzel kapcsolatos aggodalmak fel vannak fújva. A kritikusok szerint egy olyan kvantumszámítógép, amely képes feltörni a jelenleg használt titkosítási rendszereket, valószínűleg előbb a bankokat venné célba, nem pedig a Bitcoint.
Gondoljunk csak bele: a Statista szerint a világ bankjai több mint 188 ezermilliárd dollár értékű eszközt kezeltek 2023-ban, míg a kriptovaluták piaci kapitalizációja ennek csak töredéke, körülbelül 3,2 ezermilliárd dollár. Miért választanának a támadók egy kisebb célpontot, amikor a bankok sokkal nagyobb zsákmányt kínálnak?
A legérdekesebb azonban az, hogy a kvantumszámítógépek nemcsak veszélyt jelenthetnek, hanem épp ellenkezőleg: meg is erősíthetik a Bitcoin hálózatát. Adam Back, a kriptovilág egyik meghatározó alakja szerint a „poszt-kvantum” korszak még évtizedekre van. Azt várja, hogy addigra a kvantum-rezisztens aláírások kutatása olyan kompaktabb és biztonságosabb megoldásokat eredményez, amelyeket a Bitcoin hálózatába is be lehet majd építeni. Egyesek még tovább mennek, és azt állítják, hogy akár száz év is eltelhet, mire a kvantumszámítógépek valódi fenyegetést jelentenének a Bitcoinra.
A Bitcoin közösség nem tétlenkedik
A Bitcoin közösség azonban nem vár, és a saját kezébe veszi a dolgokat. Már most dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek kvantumbiztossá tehetik a hálózatot. A BIP-360 javaslat például egy olyan struktúrára való átállást szorgalmaz, amely leváltaná a jelenlegi sebezhető aláírási módszereket, kvantumbiztos megoldásokkal helyettesítve azokat.
Ez egy “soft fork” révén kerülne bevezetésre, vagyis visszafelé kompatibilis módon frissíthetné a Bitcoin rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a frissítést nem kötelező azonnal elfogadnia minden résztvevőnek ahhoz, hogy a hálózat továbbra is működőképes maradjon. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
A Bitcoin hálózatában több tízezer csomópont (node) működik világszerte. Ezek a csomópontok kezelik a tranzakciókat, ellenőrzik az adatokat, és biztosítják a rendszer integritását. Ha a fejlesztők új funkciókat szeretnének bevezetni – például a kvantumbiztosság érdekében egy új aláírási módszert –, akkor ezt kétféleképpen tehetik meg: hard fork vagy soft fork formájában.
- Hard fork: Ez egy olyan változtatás, amely nem visszafelé kompatibilis. Ha bevezetik, akkor a régi csomópontok nem tudják feldolgozni az új szabályok szerint létrehozott blokkokat, így a hálózat két különböző láncra szakad. Példák erre a Bitcoin Cash vagy a Bitcoin SV, amelyek a Bitcoin hard forkjaiból jöttek létre.
- Soft fork: Ez egy visszafelé kompatibilis frissítés. A régebbi csomópontok továbbra is képesek feldolgozni az új szabályok szerint létrehozott blokkokat, bár nem használják az új funkciókat. Ezzel biztosítják, hogy ne szakadjon ketté a blokklánc, és a hálózat továbbra is egységes maradjon.
A soft fork azért előnyös, mert nem igényli az összes felhasználó és bányász azonnali frissítését, így a változások fokozatosan vezethetők be. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít, és elkerülhető vele a közösség megosztása, ami egy hard fork esetén gyakran bekövetkezik.
Mi a helyzet a bankokkal?
Sokan azt hiszik, hogy a kvantumfenyegetés először a bankokat érintené, de Alexander Leishman, a River vezérigazgatója szerint ez nem teljesen igaz. Rámutatott, hogy a központosított pénzintézetek a nyilvános kulcsú kriptográfián túl számos egyéb biztonsági mechanizmust alkalmaznak, például szimmetrikus jelszó-hitelesítést és manuális ellenőrzéseket a nagy összegű pénzmozgásoknál. A Bitcoin ezzel szemben csak a nyilvános kulcsot használja, így egy kvantumtámadáshoz csak ennek az ismerete lenne szükséges.
Tényleg veszélyben van a Bitcoin?
A kvantumszámítógépek fejlődése egyszerre izgalmas és aggasztó. Bár a Majorana 1 chip még nem jelent közvetlen fenyegetést a Bitcoinra, a technológia gyors ütemű fejlődése arra készteti a kriptoközösséget, hogy már most elkezdjen gondolkodni kvantumbiztos megoldásokon.
Míg egyesek szerint a veszély túlzottan fel van fújva, addig mások azt hangsúlyozzák, hogy a megelőzés kulcsfontosságú. A Bitcoin közösség pedig már dolgozik a megoldáson, hogy a kriptovaluta a jövőben is biztonságos és ellenálló maradjon a kvantumfenyegetésekkel szemben. A jövő tehát izgalmas, és bár a kvantumszámítógépek hatása a Bitcoinra egyelőre még csak spekuláció, a felkészültség sosem árt.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)