A Magyar Nemzeti Bank (MNB) drasztikus lépéseket jelentett be a kibercsalások visszaszorítása érdekében. Az utóbbi években drámaian megnőtt az online pénzügyi visszaélések száma, a 2024-es évben például már több mint 226 ezer esetet regisztráltak, amelyek összesen 42 milliárd forint kárt okoztak. Ennek háromnegyedét a lakosság szenvedte el. Varga Mihály MNB-elnök és Virág Barnabás alelnök szerint elérkezett az idő, hogy a jegybank ötpontos akciótervvel csapjon vissza.
Az MNB „öt csapása”
Az MNB öt intézkedést vázolt fel, amelyek célja, hogy a bankrendszer biztonságosabbá váljon és csökkenjen az ügyfeleket sújtó kárérték. Ennek legfőbb eleme a 2025. július 1-jén induló Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely valós időben képes vizsgálni a banki utalásokat – mindössze fél másodperc alatt. Emellett a bankok számára kötelezővé válik a kibervédelmi ajánlások betartása, valamint célzott MNB-vizsgálatok is indulnak. A jogszabályi környezet is változik: a bankok felelősségét is kiterjesztenék, például akkor is, ha valaki a nevükben csal ki pénzt az ügyféltől. Végül, de nem utolsó sorban, a jegybank széleskörű tájékoztató kampányt is indít, hogy felhívja a lakosság figyelmét a lehetséges veszélyekre.
Az elkövetési módszerek egyre kifinomultabbak: hamis befektetési ajánlatok, banki oldalak másolatai, kamu webshopok, romantikus átverések és az „unokázós” csalások is szedik az áldozataikat. Mindez nem csupán technológiai, hanem társadalmi probléma is: az emberek digitális tudatossága nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
A kezdeményezés üdvözlendő, de nem mentes a kritikától. Például az MNB nem hoz nyilvánosságra feketelistát a rossz biztonsági gyakorlatot követő bankokról, miközben az ügyfelek így nem tudhatják, hol vannak nagyobb biztonságban. A bevezetésre kerülő új szabályok ráadásul egyaránt sújtják azokat a bankokat is, amelyek már most is előremutatóan működtetnek valós idejű szűrőrendszereket (például az Erste), és azokat is, amelyek még a minimális védelemben is lemaradásban vannak.
Kérdéses az is, hogy valóban jó irány-e az ügyfélkárt a bankokra hárítani akkor is, ha a csaló nem a bank hibájából járt sikerrel. A holland gyakorlat ugyan mutatott kedvező eredményeket a kármegosztás terén, de a hazai rendszerben ez morális kockázatot is jelenthet.
Suppan Márton: az edukáció nem lehet másodlagos
Suppan Márton, a Peak-csoport alapítója és ügyvezetője szerint az MNB által javasolt intézkedések helyesek, de a probléma gyökeréhez kell nyúlni. A csalók mindig egy lépéssel előrébb járnak, így nem elég a technológiai védelem: szükség van valódi szemléletformálásra. Szerinte a pénzügyi edukáció az első védelmi vonal. Ha az emberek nem tanulják meg felismerni a csalás jeleit, akkor búcsút inthetnek akár az egész vagyonukat is. Ez pedig nemcsak a családokat érinti, hanem megrendíti a bankrendszerbe vetett bizalmat és végső soron az egész gazdaság stabilitását is.
A Peak alapítója azt is kiemeli, hogy az edukáció nem lehet egy odavetett tájékoztató kampány, hanem rendszeres, innovatív és adaptív módszereket kell alkalmazni – akár etikus hackerek bevonásával, akár gamifikált, digitális tudatosságot fejlesztő platformokon keresztül.
„Ez nem technológiai, hanem rendszerszintű probléma – és ha nem kezdünk vele valamit, mindannyian megfizetjük az árát.”
Tanulság és irány
A kiberbűnözés elleni küzdelem nem sprint, hanem maraton. Az MNB ötpontos csomagja fontos előrelépés, de a verseny a csalókkal nem technikai, hanem komplex társadalmi kihívás. Az igazi védekezés nem csupán algoritmusokban és központi rendszerekben rejlik, hanem abban, hogy minden felhasználó – legyen banki ügyfél, vagy cég – tudatosabban és tájékozottabban használja az online pénzügyi eszközöket. Ehhez viszont nem kampányokra, hanem valódi pénzügyi és digitális nevelésre van szükség – és erre nyújt megoldást a Peak Parent&Child platformja.
Pénzügyi edukáció és biztonság kéz a kézben
A Peak Parent&Child megoldása nemcsak a fiatalok pénzügyi oktatásában jelent áttörést, de választ kínál az egyre gyakoribbá váló online pénzügyi csalások problémájára is. Ugyanis a rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a szülők és gyermekeik közösen kezelhetik a pénzügyeket: a szülő felügyeli és korlátozhatja a gyermek pénzmozgásait, beállíthat automatikus értesítéseket, tranzakciós limiteket, miközben a fiatal a saját nevére szóló, korlátozott funkcionalitású kártyával és applikációval tanulhatja meg a pénzkezelés alapjait.
Emellett a platform interaktív leckekártyák segítségével vezeti végig a fiatalokat a pénzügyek világában. A tananyag rövid (“bite-sized”), tömör egységekre van bontva, amelyeket a mesterséges intelligencia dinamikusan a felhasználó tanulási stílusához és tempójához igazít. A tanultakat kvízkérdések segítenek ellenőrizni, így a rendszer azonnali visszajelzést ad a megértésről és a hiányosságokról is. Az AI nemcsak felépíti a tanulási útvonalat, de kulcsszavakat emel ki, elmagyarázza az összefüggéseket, és a tanulók szabadszavas kérdéseire is válaszol.
A platform célja nem pusztán a tudás átadása, hanem a megértés elmélyítése és a motiváció fenntartása is. Az élmény nem passzív és frontális, hanem valóban személyes. Minden felhasználó a saját ritmusában haladhat, a saját kérdéseit teheti fel, és közben folyamatos visszajelzést kap a rendszer intelligens asszisztensétől.
(Forrás: Telex)
(Címlapkép: Depositphotos)