Az Európai Unió új pénzmosás elleni ügynökséget hoz létre a régiót érintő pénzügyi botránysorozat után. A terület szabályozásának hatályát új szektorokra is kiterjesztik.
Az EU törvényhozói 482-47 arányban szavazták meg az új pénzmosás elleni ügynökség (Anti-Money Laundering Authority, AMLA) felállítását. A beterjesztés része annak a csomagnak, amely egyik célja a készpénzhasználat csökkentése Európában. Új szabályok lépnek továbbá életbe a futbalklubbok és – ügynökségek valamint a kriptovaluta-tranzakciók terén is.
Határozott fellépésre van szükség
A kérdésről az EP képviselői a közelgő júniusi választások előtti utolsó ülésen döntöttek. A reform egyik fő célja az unió jó hírnevének helyreállítása egy sor pénzügyi botrányt követően.
“A piszkos pénz szörnyű bűncselekményeket finanszíroz” – mondta Mairead McGuinnes, a pénzügyi szolgáltatások, pénzügyi stabilitás és tőkepiaci unió (Financial services, financial stability and Capital Markets Union) biztosa, hozzátéve – “mindenképp szükség van arra, hogy jelentősen javítsunk a jelenlegi helyzeten”.
Damien Carême, francia zöldpárti képviselő szerint “a terroristák és a csalók kihasználják az európai jogszabályok réseit. Ez ellen határozottan fel kell lépnünk annak érdekében, hogy erős rendszert biztosítsunk.”
Nem zökkenőmentes a reform
Az új szabályok közé tartozik a kereskedők készpénz-fizetéseinek vagy -fogadásainak korlátozása 10 ezer eurón felüli tranzakció esetén. A nagy mennyiségű lenyomozhatatlan bankjegyek mozgása ugyanis a pénzügyi bűnözés egyik legfőbb jele a döntés mellett érvelők szerint.
Néhány képviselő szerint ugyanakkor az új szabályozás a pénzügyi szabadság elleni támadás. A Német Kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) képviselője, Patrick Breyer keményen kritizálva a készpénz kiszorítására irányuló erőfeszítéseket.
A csomag egyik legérzékenyebb témája mégsem a fentebbi felvetések egyike, hanem egy földrajzi kérdés volt; az AMLA központjának helyszíne. A versenyt végül Frankfurt nyerte, megelőzve Párizst, Rómát, Madridot, Bécset, Rigát, Vilniuszt, Brüsszelt és Dublint. Az ügynökség körülbelül 400 alkalmazottja a jövőben közvetlenül felügyeli majd a blokk 40 legnagyobb pénzügyi intézményének tevékenységét.
Új szektorokat is vizsgálnak
A pénzmosás elleni uniós törvények előírásai a nagy intézményekre, például a bankokra eddig is vonatkoztak. Ellenőrizniük kell ügyfeleik személyazonosságát és a gyanús tranzakciókat jelenteniük kell az illetékes hatóságoknak.
Az új szabályok elfogadásával egyéb területekre is kiterjed a törvény hatálya. Olyan szektorokra például mint a műkincs-, az ékszer- és a luxusjacht kereskedelem, amelyek kiemelt kockázatot jelentenek a pénzmosás és egyéb pénzügyi bűncselekmények terén.
Az ellenőrzés kiterjed a kriptopiaci-szolgáltatókra is. A törvényhozók ugyanis attól tartanak, hogy a bitcoin és más, még kevésbé ismert, nehezen követhető eszközök is felhasználhatók bűncselekményekre.
Az intézkedések vonatkoznak majd a nagy labdarúgóklubokra és -ügynökökre is. Vizsgálat alá vonják majd az ezek között a szervezetek között keringő, néha kétes eredetű összegeket.
Következetesen alkalmazható szabályok
Az EU szabályait most első alkalommal egy rendeletbe foglalták. Ez kevesebb szabadságot jelent a tagországoknak, a szabályok nemzeti kontextushoz hangolásában. Így a szabályozás következetesebben alkalmazható az unió egész területén, és nehezíti a bűnözők valamit a terrorista szervezetek számára a rendszer kijátszását.
Elfogadtak továbbá egy másik pénzmosás elleni irányelvet is arról, hogyan tudnak az újságírók és az aktivisták nyomozni a vagyon elrejtését célzó pénzügyi struktúrák után. (Ez azért volt az elmúlt időben kiemelt probléma, mert az Európai Bíróság 2022-es ítélete adatvédelmi okokból korlátozta a cégtulajdonosi nyilvántartásokhoz való hozzáférést.)
Botrányok sora Európában
Jelenleg az Európai Unió két tagországa (Horvátország és Bulgária) szerepel azon “szürke listán”, amelyen olyan országok vannak, ahol kiemelt veszély a pénzmosás. A párizsi központú nemzetközi szabványalkotó intézmény, a Financial Action Task Force (FATF), Máltát is csak 2021 júniusában vette le erről a listáról.
Az EU-t egy sor pénzügyi botrány is nyomasztotta, amelyek érintettjei között szerepeltek a Danske Bank, a lett ABLV és Málta Pilatus bankja is. A Danske Bankot például több milliárd eurós bírság megfizetésére kötelezték az amerikai és dán hatóságok 2022-ben, miután beismerte, hogy mintegy 200 milliárd euró értékű pénzmosásban volt érintett az észtországi leányvállalata 2007 és 2015 között.
Az új szabályozás és az ügynökség felállítása az ukrajnai háború szempontjából is fontos lépés. Jelentős probléma, hogy szankció alatt álló orosz oligarchák kibújhatnak a korlátozások alól a korábbi felületes ellenőrzés miatt.
Valdis Dombrovskis már 2019 októberében bírálta a szabályozás egyenetlen végrehajtását, és ígéretet tett egy új ügynökség felállítására az európai pénzügyek mélyrehatóbb vizsgálatára.
Van idő a felkészülésre
Az új szabályok jelentős része három év múlva lép hatályba. A futbalklubboknak és -ügyökségeknek öt év áll a rendelkezésükre az új előírásoknak való megfelelésre. Az AMLA munkáját már idén megkezdi, bár a felállításáról szóló jogszabály 2025 júliusától hatályos.
(Forrás: Euronews)
(Címlapkép: Depositphotos)