Donald Trump ismét meghúzta a “váratlant”: 90 napos szünetet jelentett be bizonyos országokat érintő vámok esetében, miközben Kínára 125 százalékos vámot helyezett kilátásba. Az amerikai tőzsde kilőtt ennek hatására.
Vámháborús fegyverszünet… ideiglenesen
Donald Trump amerikai elnök április 9-én bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti az úgynevezett „viszontvámokat” (reciprocal tariffs) azon országokkal szemben, amelyek nem vezetnek be ellenvámokat az Egyesült Államok termékeire. Ezzel együtt a vámok mértékét is 10 százalékra csökkentette ezekre az országokra nézve.
Ugyanakkor Kínára egészen más szabályok vonatkoznak: Trump szerint a kínai ellenvámok miatt az országra kirótt tarifát 125 százalékra emelik. Bejegyzésében, amelyet a saját közösségi platformján, a Truth Social-ön tett közzé, így fogalmazott:
„Valamikor, remélhetőleg a közeljövőben, Kína felismeri majd, hogy az USA és más országok kizsákmányolása többé nem fenntartható és nem elfogadható.”
Kilőttek az indexek
Április 9-én az amerikai részvénypiacok jelentős napon belüli emelkedést produkáltak: az S&P 500 index 9,5 százalékkal, a Dow Jones Industrial Average 7,9 százalékkal (közel 2963 ponttal), míg a Nasdaq Composite 12,2 százalékkal emelkedett.
Százalékos alapon a szerdai volt a legjobb nap az S&P 500 számára a 2008-as pénzügyi válság óta. A Nasdaq a dotkom buborék csúcsa óta (2001 január) a legnagyobb egynapos nyereséget könyvelhette el, míg a Dow a Covid-járvány kezdete (2020 március) óta a legjobb teljesítményt nyújtotta.
Úgy tűnik, hogy a volatilitás vált az új normává: míg a bejelentést megelőző napokban több ezermilliárd dollár tűnt el a piacokról a vámfenyegetések hatására, addig a vámok szüneteltetésének puszta híre képes volt 2 ezermilliárd dollárnyi értéket visszahozni a tőzsdére.
VIX: a félelem mutatója az egekben
A piacok félelmét jól tükrözi a volatilitási index (VIX), amely április 7-én 60 fölé emelkedett – ilyen szintet utoljára 2024 augusztusában láttunk, amikor a japán tőzsdével kapcsolatos aggodalmak (carry trade) rázták meg a piacokat.
A vámfelfüggesztési bejelentést követően a VIX 37,5-re esett vissza, ám ez még mindig extrém bizonytalanságot jelez. Az ilyen szintű ingadozás rendkívüli kockázatot hordoz magában nemcsak a részvénypiacok, hanem a reálgazdaság számára is.
Kriptovaluták: a menekülő útvonal?
A bizonytalan befektetői légkör gyakran új alternatívák kereséséhez vezet – ilyen lehet a kriptopiac is. Arthur Hayes, a BitMEX alapítója és ismert piaci elemző szerint a kínai jüan esetleges leértékelése – válaszul az amerikai vámokra – a tőke egy részének a digitális eszközökbe való áramlását eredményezheti.
Hayes rámutatott: 2013-ban és 2015-ben már megfigyelhető volt hasonló mozgás, amikor a jüan leértékelését követően a kínai befektetők jelentős összegeket helyeztek át a hagyományos eszközökből kriptovalutákba.
A Trump hullámvasúton nincsen fék
A tőkepiacok mostanra hozzászoktak Trump gazdasági manővereihez – de ez nem jelenti azt, hogy immunisak lennének a következményekre. Minden egyes bejelentés, minden újabb vám vagy annak felfüggesztése azonnali reakciókat vált ki a piacokon: árfolyamugrásokat, pánikreakciókat, és extrém volatilitást – legyen szó részvényről, indexről vagy kriptóról.
A kérdés már nem is az, hogy „mi történik holnap”, hanem az, hogy a befektetők meddig tudják még kezelni ezt a kiszámíthatatlan, manipulált gazdasági környezetet. Mert egy dolog biztos: a kereskedelmi háború, ha folytatódik, sokkal többről fog szólni, mint puszta vámokról – a geopolitikai erővonalak újrarendeződéséről van szó.
(Forrás: Cointelegraph, Investopedia)
(Borítókép: Depsoitphotos)