Interjú Malicskó Gáborral, az UNIQA Biztosító Lakossági Üzletágért felelős igazgatósági tagjával.
Malicskó Gábor 2023 májusában csatlakozott az UNIQA csapatához, és azóta vezeti a lakossági üzletágat. Ez a terület kiterjed az összes lakossági biztosítási termékre, a hozzájuk kapcsolódó termékfejlesztésre, árazásra és értékesítésre is.
Emellett az üzletág szoros kapcsolatot ápol a független alkuszokkal és külső értékesítési hálózatokkal is, hiszen ezek fontos csatornát jelentenek a biztosító számára.
Mi történik biztosítás nélkül?
A lakásbiztosítás megléte nem csupán megnyugtató, hanem adott esetben életbevágó is lehet. Malicskó szerint a biztosítás nélküli ingatlantulajdonos súlyos kockázatoknak teszi ki magát.
„Szerintem ennek jó következménye nincsen: nem kap kártérítést, a kárt a saját anyagi eszközeiből kell helyreállítania” – figyelmeztet.
Bár bizonyos extrém helyzetekben – például egy önkormányzat által engedélyezett, de nem megfelelően felügyelt építkezés következtében bekövetkező kár esetén – harmadik fél is felelőssé tehető, de ezek kivételes esetek. A legtöbb helyzetben a biztosítás az egyetlen védelmi vonal az anyagi összeomlás ellen.
Magyarország élen jár a lakásbiztosításban
Bár az emberek sokszor azt hiszik, hogy a magyar biztosítási kultúra elmarad a nyugat-európai szinttől, valójában épp ellenkezőleg.
„Az MNB adatai alapján körülbelül 4 millió szerződés van a piacon, míg az ingatlanok száma 5 millió körüli. Ez alapján a lefedettség 70–80% körül van” – mutatott rá a szakember.
A magas penetrációhoz hozzájárult a rendszerváltás előtti biztosítási kultúra is, amelyben az állami biztosító dominált, és a lakásbiztosítás szinte alapvető szolgáltatásnak számított.
Tipikus esetek, amikor nem fizet a biztosító
Sokan úgy gondolják, hogy ha van biztosításuk, akkor bármi történik, automatikusan jár a kártérítés. Ez azonban nem így van. A biztosító kizárólag a szerződésben rögzített események után fizet, és fontosak a körülmények is.
„Elutasítás akkor történik, ha a kár nem minősül biztosítási eseménynek, vagy ha a káresemény már a biztosításkötés előtt is fennállt” – magyarázta Malicskó.
Ilyen például, ha a beázás oka a szigetelés hibája, vagy ha egy villámcsapásra hivatkozott kár esetén a meteorológiai adatok szerint nem is volt a közelben vihar. Az is gyakori, hogy a lakóingatlanhoz tartozó telken lévő gépjárműben keletkezik kár, ami általában nem tartozik a lakásbiztosítás fedezeti körébe.
Az alulbiztosítottság veszélyei
A biztosítási összeg rendszeres frissítése kulcsfontosságú. Az infláció, az ingatlan értékének növekedése, valamint új berendezések, gépészeti megoldások (pl. napelem, hőszivattyú) megjelenése jelentősen emelhetik a tényleges újjáépítési költségeket.
Ezért elengedhetetlen, hogy az ügyfelek rendszeresen felülvizsgálják szerződésüket, és bejelentsék az esetleges változásokat.
Az insurtech és digitalizáció hatása
Az online biztosításkötés hazánkban elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (GFB) piacán tört be látványosan. Más termékek, például a lakásbiztosítás esetén az online kötés aránya jóval alacsonyabb.
„A lakásbiztosításoknál az online kötési arány 10-15 százalék között van (*2023-as adat). Ez a szám az elmúlt években sem nőtt jelentősen. Az ügyfelek továbbra is igénylik a személyes tanácsadást, különösen bonyolultabb termékek esetén.” – mutatott rá Malicskó.
Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása?
Az UNIQA egyre több területen alkalmaz mesterséges intelligenciát (Artificial Intelligence, AI), különösen a kárrendezésben és az ügyfélszolgálati folyamatokban. Emellett a call centerekben is használják már az AI-t, hogy gyorsabban és pontosabban válaszoljanak az ügyfelek kérdéseire. Az AI az úgynevezett „underwriting” folyamatban is segít, például fotók alapján képes kiszűrni a gépjárművek előzetes sérüléseit.
Az insurtech cégek szerepe
A nemzetközi példák, mint a Lemonade vagy a Cherrisk, forradalmi megoldásokat kínálnak, de piaci részesedésük továbbra is alacsony.
„A Lemonade például még mindig nem termel profitot. A teljes világpiaci díjbevétele akkora, mint egy nagyobb hazai biztosító lakásbiztosítási portfóliója” – jegyezte meg Gábor.
Ezek a cégek jellemzően egy-egy szűk piaci szegmensre fókuszálnak, így egyelőre nem fenyegetik komolyan a hagyományos szereplőket.
Együttműködések a jövőben
Az insurtech és fintech cégek egyre gyakrabban működnek együtt nagy biztosítókkal, közösen fejlesztve új termékeket vagy értékesítési csatornákat.
„Tipikus példák a bankokkal való integrációk, vagy az, amikor például egy elektronikai áruházban vásárolt termékhez kínálnak biztosítást – egy háttérben álló biztosító partnerrel” – mondta Gábor.
Ez a csatornaalapú gondolkodásmód előrevetíti a biztosítási piac átalakulását, ahol nem feltétlenül a biztosító márkája lesz elsődleges, hanem az értékesítési pont.
Ne halogassunk!
A legfontosabb tanács, amit Malicskó Gábor megfogalmazott az interjú során, egyszerű, de annál hasznosabb:
„Vizsgálják felül a biztosítási összegeket az ügyfelek, nehogy alulbiztosított legyen az ingatlan.”
Különösen figyelni kell arra, hogy a fedezeti kör kiterjed-e az új technológiákra és beépített eszközökre – például napelemre, hőszivattyúra vagy okos otthoni rendszerekre. Emellett kiemelte a megelőzés fontosságát is:
„A biztosító fizet ugyan, de a legjobb eset az, ha nem történik kár. Érdemes például füstérzékelőt, vízérzékelőt, vagy fagyásjelzőt telepíteni, különösen nem lakott ingatlanokban.”
(Címlapkép: Depositphotos)