A generatív mesterséges intelligencia nem gyengíti, hanem bővíti a mentális képességeinket – ha tudatosan és okosan használjuk. A technológiai pesszimizmus korában Andy Clark, a neves kognitív tudós arra emlékeztet, hogy az emberi gondolkodás mindig is eszközökre épült.
A technológiai újításokkal kapcsolatos aggodalmak régi keletűek. Már Platón is attól tartott, hogy az írás tönkreteszi az emberi memóriát. Ma hasonló félelmek övezik a mesterséges intelligencia (AI), különösen a generatív AI megoldások, mint például a ChatGPT térnyerését.
Felmerül a kérdés: vajon tényleg tompul az elménk, vagy épp ellenkezőleg soha nem voltunk még ennyire képesek új dolgok felfedezésére?
Andy Clark brit filozófus és kognitív tudós válasza egyértelmű: a technológia nem elvesz az emberi gondolkodásból, hanem új dimenziókkal gazdagítja azt. Clark szerint az emberi elme mindig is „kiterjesztett rendszerként” működött. Nem korlátozódik az agyra, hanem folyamatosan támaszkodik a testre, a környezetre és a külső eszközökre. E szemlélet alapján a generatív AI nem ellenség, hanem természetes része az emberi gondolkodás evolúciójának.
Az ember mint természetes „kiborg”
Az emberi gondolkodás sosem volt tisztán „agyban zajló” folyamat. A gesztusok, a firkák, a papíron való jegyzetelés, a térképek, a városok vagy akár a kőeszközök is mind gondolkodást segítő támaszok. Az újabb digitális eszközök – mobilalkalmazások, okoseszközök, VR, AR, és igen, az AI – ugyanebbe a sorba illeszkednek.
Bár az online keresés vagy az újvonalas AI-alapú digitális eszközök könnyen adhatják a „hamis tudás” illúzióját – például hogy egy tanulmány letöltése után már értjük is annak tartalmát –, Clark szerint ez csak kis „mellékhatás”. A haszon messze meghaladja a veszteséget. A technológiák révén az emberiség egyre mélyebben képes feltárni az univerzum és az élet titkait.
Kreativitás helyett kurátori munka
Az egyik legnagyobb félelem, hogy a generatív AI elveszi az emberek kedvét és képességét a kreatív alkotástól. Mi értelme saját magunk írni, tervezni, alkotni, ha az AI „bármit” képes generálni helyettünk?
Clark ezzel kapcsolatban is optimista: szerinte ezek a félelmek abból a téves nézetből fakadnak, hogy az emberi gondolkodás kizárólag a biológiai agy terméke. Ha azonban elfogadjuk, hogy gondolkodásunk mindig is eszközökre és külső rendszerekre támaszkodott, akkor a generatív AI épphogy megnöveli a kreativitás lehetőségét. Nem az AI helyettünk, hanem velünk gondolkodik – mint egy különleges társ.
Az együttműködés kulcsa: kritikus gondolkodás
Persze a mesterséges intelligencia nem csodaszer. Ha vakon, kritikátlanul használjuk, könnyen válhatunk passzív fogyasztókká. Az AI által javasolt szövegek vagy képek nem mindig megbízhatók, a valósághűség és az értékek vizsgálata továbbra is ránk marad.
Clark javaslata: tekintsük az AI-t nem helyettesítőként, hanem inspiráló, segítő partnerként. A cél nem az, hogy feladjuk saját gondolatainkat, hanem hogy kiegészítsük azokat – mégpedig kreatív, reflektív módon.
Összességében a generatív mesterséges intelligencia nem a vég kezdete, hanem egy új kezdet lehetősége. De csak akkor, ha felismerjük benne nemcsak az eszközt, hanem a velünk együtt fejlődő társ-gondolkodót is. Clark üzenete világos: ne féljünk a mesterséges intelligenciától – inkább tanuljuk meg vele közösen gondolkodni.
(Forrás: Andy Clark – Extending Minds with Generative AI, Nature Communications)
(Címlapkép: Depositphotos)