A fintech cégek zuhanó értékének egyik ritkábban emlegetett oka az, hogy rengeteg munkavállaló igyekszik megszabadulni munkáltatójának részvényeitől. A problémát több vállalat is felismerte már, azonban nehéz megoldást találni.
Tavaly feltűnően kevesebb külső befektetést tudott bevonzani a fintech szektor. Ehhez hozzájárultak a koronavírus-járvány utóhatásai, valamint az orosz-ukrán háború gazdasági és politikai következményei is. A magas infláció és magas kamatok jellemezte környezet kevesebb befektetést és alacsonyabb értékeltségeket hozott.
Pénz szűkében tömeges elbocsátásokhoz folyamodtak a fintech cégek. Ennek következtében egyre több távozó munkavállaló igyekszik eladni a juttatásként kapott részvényeit. Sokan, akik maradnak, ugyancsak szeretnének megszabadulni papírjaiktól, mivel attól tartanak, hogy azok értéke továbbra is csak esni fog.
Ebben a helyzetben egy ördögi kör alakul ki. A fintech cégek részben csökkenő értékeltségük miatt elbocsátják alkalmazottjaikat. Az elküldött emberek eladják részvényeiket, így megnő a kínálat. A kereslet viszont nem változik, ezért a részvényár – és vele együtt a cég értékeltsége – tovább esik.
Ha körbenézünk a piacon, akkor a legnagyobb vállalatok részvényeinek jelentős része vesztett az értékéből. A Klarna értéke 85 százalékot zuhant legutóbbi tőkebevonása során. A Stripe házon belül döntött az árcsökkentés mellett, részvényei 28 százalékkal érnek kevesebbet. A Checkout.com pedig nemrég 72 százalékkal vitte lejjebb értékeltségét.
Mi történik a privát fintech cégek részvényeivel?
Mivel a fintech cégek jellemzően privát vállalatok, nincsenek nyilvános tőzsdék, ahol kereskedni lehet részvényeikkel. A másodlagos piac szerepét szakosodott kereskedési platformok töltik be. Ilyen felületet üzemeltet a Rainmaker is.
Az értékpapírokkal konkrétan az ügyletek lebonyolítására alapított társaságokon keresztül lehet kereskedni. A piacokon azonban kifejezetten magas az illikviditás, ezért az árazás nem feltétlenül pontos, valamint még mindig körülményes az adásvétel. A növekvő kínálat pedig csak tovább rontja az eladók helyzetét.
„Az eladók száma sokkal több, az ajánlattevők száma pedig sokkal kevesebb, ami az árakat lefelé nyomja, és jobban igazodik a nyilvános piacokon alkalmazott szorzókhoz és értékelésekhez. […] Általában 30-80 százalékos árcsökkenést látunk az egy évvel ezelőttihez képest.”
– Greg Martin, ügyvezető igazgató, Rainmaker Securities
(Forrás: Financial Times)
(Címlapkép: Depositphotos)