A bűnüldöző szervek, pénzügyi felügyeletek és pénzintézetek folyamatosan figyelmeztetnek az Uniót egyre jobban fenyegető szervezett bűnözés veszélyeire. Az EUROPOL tavaly első alkalommal készített beszámolót az Unió területén tevékenykedő, legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözői hálózatokról. Cikkünkben röviden bemutatjuk a biztonságunkat fenyegető bűnbandák működésének jellemzőit.
Folyamatosan növekvő bűnügyi veszély
A bűnügyi kockázat világszerte növekszik. Az Nemzetközi Pénzügyi Alap (International Monetary Fund -IMF) statisztikája szerint a világ GDP-jének minden évben 2-5 százaléka pénzmosással érintett. A bűnügyi veszély szignifikáns növekedését a szervezett bűnözés megerősödése és globalizálódása okozza. Az Unió intézményei kiemelt figyelemmel kísérik a bűnügyi kockázat alakulását, annak okait és következményeit.
A bűnügyi kockázatra vonatkozó tagállami adatszolgáltatások az EUROPOL-nál koncentrálódnak. Így kialakult egy egyedi adatbázis, amely alkalmas felmérni az egyes bűncselekmények uniós kockázatát. Egyúttal az adataiból felvázolható a bűnügyi hálózatok működése is.
Az EUROPOL, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége egyesítette a tagállamok és a partnerországok adatait. Ezek alapján készítette el az Unióra legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözői hálózatok működésének jellemzőiről szóló elemzését. Az anyag reflektál a hatósági és szakmai jelzésekre is.
A bűnüldözésben partnerország Svájc, valamint Luxemburg külön is jelezte az előző időszakhoz képest a pénzmosás elleni harcban a vizsgált ügyek számában bekövetkezett jelentős növekedést. Jelzéseik bűnügyi szempontból kiemelt kockázatúnak tartják az offshore banki szolgáltatásokat és a privát banki vagyonkezelést.
Fenyegető bűnbandák
Az EUROPOL jelentésében 821 olyan, az Unió területén működő bűnözői hálózatot azonosít, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik. A legnagyobb fenyegetést jelentő bűnbandák tagjainak létszáma meghaladja a 25 ezer főt. A hálózatoknak mintegy 34 százaléka már legalább tíz éve aktív. A bűnszervezetek 86 százaléka legális struktúrákat is használ a bűncselekmények elkövetése során.
Jellemzőjük, hogy agilisek, ezért rendkívül sikeresen alkalmazkodnak a változásokhoz. Leleményesen használják a legális üzleti struktúrákat. Cégeket alapítanak, beépülnek az alkalmazottai közé vagy a cégvezetésbe. Aktívan alkalmazzák a korrupciót, ezáltal jutnak hozzá nyomozati információkhoz, képesek befolyásolni a hatósági, bírósági döntéseket.
A válsághelyzeteket kihasználják, hatékonyan fordítják saját javukra. Működésük rugalmas, a bűncselekmények elkövetése során rendkívül találékony módszereket alkalmaznak. Jellemzően egy fajta bűncselekmény elkövetésére fókuszálnak.
A bűncselekményeket főként régiós viszonylatban követik el. A közponjukat vagy az irányító személy származási helyén, vagy az elkövetés célterületén szervezik meg. Az irányító központ természetesen működhet az EU területén kívüli országban. Mintegy 6 százaléka a bűnszövetkezeteknek az Unió területén kívülről koordinált.
Bűnügyi partnerség
A legveszélyesebb bűnszervezetek tevékenysége mind a 27 tagállamot érinti. Az Unió területén működő bűnügyi hálózatok általi fenyegetettség azért is nagyon magas, mert ezek a bűnszövetkezetek gyakran partnerségben működnek. Ezt azért is teszik, mert közülük csak kevés a polikriminális (több bűntényre szakosodott) szervezet. A bűnbandák 82 százaléka általában egyetlen bűnözői tevékenységre szakosodik.
A többi bűnszervezetnek szüksége lehet olyan “szolgáltatásra”, amelyet más bandáktól vehetnek igénybe. A bérgyilkosságtól, a zsaroláson át, az illegális fegyverkereskedelemig, a legsúlyosabb bűncselekményekre ajánlkozhatnak bűnszervezetek. Speciális szolgáltatás a pénzmosás is, melyre hálózatok épültek, bár a bűnszervezetek 96 százaléka saját pénzmosási szervezetet működtet.
A partneri együttműködést támogatja a régiós működés is. A bűnügyi hálózatok mintegy 76 százaléka kettőtől hét országban is jelen lehet. Tevékenységük nem ismer határokat. Tudnak egymásról, egymás működési területeiről. A partneri kapcsolatok során megtartják függetlenségüket, együttműködésükre a kiegyensúlyozott kapcsolat jellemző.
A legnagyobb fenyegetettséget jelentő bűnügyi hálózatok bonyolult struktúrában működnek, hierarchikus és vertikális szervezeti kiterjesztésben egyidejűleg. Az irányítás szigorú és a vezetők által végponttól végpontig szigorúan ellenőrzött. Egyes részfeladatok végrehajtására a szervezeten kívüli személyeket is toboroznak.
Destruktív hatás
A legnagyobb fenyegetést jelentő bűnügyi hálózatok rendkívül kártékonyak az EU belső biztonságára, a jogállamiságra és a gazdaságra. A bűnözők nem különülnek el az alvilágban, hanem egyre inkább beépülnek a társadalomba.
A destruktív hatást jól jelzi az is, hogy a pénzintézetek pénzmosásnak való kitettsége jelentősen növekszik. A szigorodó jogi elvárások dacára emelkednek a ténylegesen a pénzmosásban közreműködés miatt kiszabott felügyeleti bírságok. Más esetben a pénzmosási előírásoknak meg nem felelés miatt kapnak büntetést a pénzmosás megelőzésben a frontvonalban működő pénzintézetek.
Az EU hatóságai által pénzmosási vonatkozások okán kiszabott bírságok a legutóbbi egy éves időszakban meghaladták a 36 millió eurós összeget. A bűnüldözési együttműködés folyamatosan erősödik, azonban az erősödő bűnügyi kockázat mégis velünk él. Az EUROPOL elemzése a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnügyi hálózatok rendkívüli ellenálló képességére is felhívja a figyelmet.
A szervezett bűnözés általi fenyegetettség az egyik legnagyobb kihívás az Unióban. Ezzel kell a pénzintézeti szektornak és az állampolgároknak is küzdeniük, helyt állniuk.
(Címlapkép: Depositphotos)