Továbbra is megosztja a világ vezető hatalmait az AI szabályozás, miután az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok nem írták alá a párizsi AI konferencia megállapodását. Míg az amerikai fél a túlszabályozástól tart, addig a britek a gyakorlati alkalmazásban és biztonsági kérdésekben nem értettek egyet a nemzetközi nyilatkozatot aláíró többi országgal.
Nemzetbiztonsági aggályok és szabályozási nézetkülönbségek
A mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi nyilatkozatot több mint 60 ország írta alá, köztük Franciaország, Kína és India. A dokumentum célja az „átlátható”, „biztonságos” és „etikus” AI-fejlesztés előmozdítása volt, valamint a technológia elérhetőségének javítása. Az Egyesült Királyság kormánya rövid közleményben jelezte, hogy nem tudta aláírni a megállapodást, mivel nem találták elfogadhatónak a nemzetbiztonságra és a globális irányítás kérdéseire vonatkozó részeket.
Az amerikai álláspontot JD Vance alelnök képviselte a csúcstalálkozón. Az alelnök szerint a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása elfojthatja a fejlődést. „Ez egy olyan lehetőség, amelyet a Trump-adminisztráció nem fog elpazarolni” – mondta. Vance hozzátette, hogy a növekedésbarát AI-politikát részesítik előnyben a szigorú biztonsági előírásokkal szemben.
A francia elnök, Emmanuel Macron másként látja a helyzetet. A csúcstalálkozón kijelentette: „Szükségünk van szabályokra ahhoz, hogy az AI valóban fejlődhessen.” Franciaország és az EU hosszú ideje az AI átfogóbb szabályozásának élharcosa, miközben az Egyesült Államok a lazább szabályozás híve.
AI szabályozás: hátraarc a brit megközelítésben
A brit döntés azért is érdekes, mert az ország korábban élen járt az AI-biztonsági kezdeményezésekben. 2023 novemberében a Rishi Sunak vezette kormány szervezte meg a világ első AI-biztonsági csúcstalálkozóját. Andrew Dudfield, a Full Fact tényellenőrző szervezet mesterséges intelligencia részlegvezetője szerint a mostani döntés aláássa a britek, nagy erőfeszítések árán kivívott hitelességét az AI-biztonság területén.
A brit AI-szektor egyik képviselője, a UKAI üzleti szövetség ugyanakkor üdvözölte a döntést. „Egyetértünk abban, hogy a fenntarthatóság fontos, azonban másképp gondolkodunk arról, hogyan lehet a megfelelő egyensúlyt megtalálni az AI fejlesztés energiaigénye és a fenntarthatóság között. A brit kormány elutasítása arra utal, hogy pragmatikusabb megoldásokat keres, és továbbra is szoros együttműködésben kíván maradni az amerikai partnerekkel” – nyilatkozta Tim Flagg, az UKAI vezérigazgatója.
Mi szerepelt a nyilatkozatban?
A Párizsban aláírt nyilatkozat célja az volt, hogy csökkentse a digitális szakadékokat, és előmozdítsa az AI biztonságos és átlátható fejlesztését. A fenntarthatóságot is kiemelt prioritásként kezelték, különös tekintettel az AI rendszerek egyre növekvő energiafogyasztására, amely néhány éven belül egy kisebb ország energiaigényével vetekedhet.
Michael Birtwistle, az Ada Lovelace Intézet munkatársa szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy a brit kormány a nyilatkozat mely részét kifogásolta. A brit közlemény szerint bár egyetértettek a dokumentum számos elemével, úgy érezték, hogy az nem biztosított kellő gyakorlati útmutatást a globális AI-szabályozásról és a nemzetbiztonsági kérdésekről. A brit kormány egyébként más, a fenntarthatósággal és kiberbiztonsággal kapcsolatos megállapodásokat aláírt a párizsi csúcstalálkozón.
A csúcstalálkozón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is felszólalt. Beszédében hangsúlyozta, hogy az európai szabályozási megközelítés az innovációt és a nyílt forráskódú fejlesztéseket is támogatja.
Forrás: BBC
Címlapkép: depositphotos