Az Európai Bizottság szerdán bemutatta tervét Európa vezető mesterségesintelligencia-kontinensévé tételére. A stratégia célja, hogy felszámolja a mesterséges intelligencia innovációja és kapacitása terén az Egyesült Államokhoz és Kínához képest fennálló szakadékot.
Az Európai Unió eddig az egyetlen joghatóság világszerte, amely mesterséges intelligencia törvényével (EU AI Act) átfogó szabályokat terjesztett elő a mesterséges intelligenciára (artificial intelligence, AI) vonatkozóan. A kritikák szerint azonban a szabályozás nehézkes és nem ösztönzi az innovációt – a szerdán közzétett cselekvési terv ezen észrevételekre reagál, a célja az, hogy Európa erős hagyományos iparágait és kivételes tehetségállományát az AI innováció felgyorsulásának erőteljes motorjává alakítsa.
A terv öt pilléren nyugvó intézkedések és szakpolitikák révén erősíti majd az EU-nak az AI-technológiával összefüggő képességeit. Tartalmaz egy 20 milliárd eurós kötelezettségvállalást a számítástechnikai infrastruktúrába való befektetés gyors beindítására, illetve fellépést a mesterséges intelligencia újítói számára a kiváló minőségű adatokhoz való hozzáférés biztosítására. A terv része a technológia bevezetésének ösztönzése a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, és erős AI tehetségbázis kialakítása.
AI-gigagyárak
A terv ambiciózus, az EU lemaradása is jelentős azonban az Egyesült Államoktól és Kínától a mesterséges intelligencia fölényéért folyó versenyben. A Stanford kutatói által a héten közzétett tanulmány szerint eddig az Egyesült Államokban 40 figyelemreméltó AI-modellt fejlesztettek ki vállalatok vagy intézmények. Mindeközben Kínában 15, Európában három ilyen jelent meg – utóbbiak mindegyike Franciaországban.
A felzárkózás érdekében az unió cselekvési terve mesterségesintelligencia-gyárak hálózatának létrehozását szorgalmazza Európa-szerte. Ezek központokként működnek az egyetemek, a startupok, a vállalkozások, a közszféra szervezetei és a pénzügyi érdekelt felek számára az innováció előmozdítása érdekében. Eddig 13 konzorciumot választottak ki 17 tagállamból.
Elindul mesterséges intelligencia gigagyárak fejlesztése is. Ezek mindegyike legalább százezer fejlett AI-csippel lesz ellátva – ez négyszerese annak, ami a jelenlegi gyárakban megtalálható. Legalább öt ilyen központot szerepel a tervben, amelyeket a 2018-ban alapított európai közösvállalaton, a EuroHPC-n keresztül, a köz- és a magánszféra közötti partnerségek révén finanszíroznak majd.
Adatlaboratóriumok
A kezdeményezés részeként a terv adatlaboratóriumok (Data Labs) létrehozását szorgalmazza annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői nagy mennyiségű kiváló minőségű adathoz férhessenek hozzá az egészségügyben, az energetikában vagy más ágazatokban. A jelentés szerint ezeket egy új adatuniós stratégia keretében hozzák létre, amelyet még ebben az évben bemutatnak.
A laboratóriumok célja közös európai adatterek létrehozása, de más szolgáltatásokat is kínálhatnak, például adatkészletek tisztítását és gazdagítását, szabványos formátumok fejlesztését és szintetikus adatok szolgáltatását, valamint az ágazatok és határok közötti interoperabilitás elősegítését. A laboratóriumok adatgyűjtési szolgáltatásokat is kínálhatnak majd annak érdekében, hogy megbízható közvetítőként közreműködve, lehetővé tegyék a vállalatok számára, hogy az EU trösztellenes törvényeibe ütközés nélkül megosszák az adatokat.
Megfelelés a szabályozásnak
A terv része egy új AI Act Service Desk létrehozása is, amely célja, hogy segítse a regionális cégeket a mérföldkőnek számító AI-törvény betartásában. Az intézmény központi kapcsolattartó és információs és útmutatási központként szolgál majd, egyszerű és ingyenes hozzáférést biztosít az alkalmazandó szabályozási kerettel kapcsolatos információkhoz és útmutatásokhoz.
(Címlapkép: Depositphotos)