Suppan Márton volt a Jazzy Business Class című műsorának ma reggeli meghívott vendége. A fintech szakértőt Kamasz Melinda és László Csaba műsorvezetőpáros a határokon átívelő globális pénzküldési piacról kérdezték. A nemzetközi pénzküldés forró témának számít pénzügyi körökben, mivel egyre többen döntenek úgy, hogy szülőhazájuktól távol próbálnak szerencsét. Suppan különböző becslések alapján kb. 280 – 350 millió fő közé teszi a külföldön munkát vállaló bevándorlók számát, ami a globális népesség 4%-a.
Jól azonosítható útvonalak és csatornák
A külföldi munkavállalás és pénzküldés tekintetében jól azonosítható korridorokat látunk. A legtöbben Dél- és Észak-Amerika, Ázsia és Európa között mozognak, de ilyen korridornak tekinthető a Kelet- és Nyugat-Európa közötti munkaerő- és pénzáramlás is. A Peak alapítója szerint a legtöbben a jobb élet reményében, vagy az ellehetetlenülő otthoni körülmények miatt indulnak útnak. Vannak akik családostul, de többségében férfiak egyedül vágnak neki a sok bizonytalansággal és nehézséggel járó útnak, igaz „ez kultúra és korridor függő is” – tette hozzá Suppan. Például Amerikában jellemzőbb, hogy az egész család útra kel, míg az arab olajország bevándorlói szinte kizárólag férfiak.
Remittance, a határokon átívelő pénzküldés
A családot hátra hagyó bevándorlók számára kulcsfontosságú, hogy támogatni tudják otthon maradt szeretteiket. Hiszen ezért indultak el, ezért vállalták a kockázatot, hogy jobb feltételeket biztosíthassanak maguknak és családjuknak. Erre épült rá az ún. remittance iparág, ami a határokon átívelő pénzküldés lebonyolítását végzi. A szolgáltatók két típusra bonthatóak Suppan szerint: készpénzes és digitális pénzküldési csatornákat biztosító vállalatokra.
A jellemzőbb az adott végpontok – pl. irodák – közötti készpénzes pénzküldés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfelek készpénzt fizethetnek be az egyik, és készpénzt vehetnek fel egy másik végponton, legyenek azok akár más kontinensen. Ezzel szemben a digitális pénzküldés bankszámlák közötti utalást jelent, szintén határokat, kontinenseket átívelően. A szakértő szerint a legnagyobb problémát ma az jelenti, hogy nincs megfelelő átjárás a pénzküldési csatornák között. Néhány szolgáltatótól eltekintve vagy az egyik, vagy a másik van a fókuszban, és a kettő kombinálására elenyésző törekvést látni.
A jelenlegi megoldások másik nagy problémája a digitalizáltság alacsony foka. A végpontok közötti készpénzes pénzküldés például papír alapú ügyintézéssel és esetlegesen órákig tartó sorban állással jár. Ráadásul a pénzfelvételkor is hasonló folyamaton kell átesniük az ügyfeleknek, „az egész egy tortúra” – mondta Suppan. A küldési költség is magas, a digitális csatornákat is figyelembe véve átlagosan a küldött összeg 6 százaléka. A remittance vállalatok lényegében monopolhelyzetben vannak, ezért ármeghatározó erővel rendelkeznek.
Rendhagyó arab pénzügyi szokások
A több százezer végponttal rendelkező, óriás remittance vállalatokon kívül vannak egyéb szolgáltatók is, amelyek kevésbé professzionálisan működnek. Az arab világra jellemző egyfajta kölcsönös bizalomra építő pénzküldési rendszer, ahol ténylegesen kockás füzetekben vezetik a tranzakciókat. Suppan szerint a rendszer alapvető problémája, hogy nem képes kiszűrni a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozást, mivel sem ügyfélazonosítás sem egyéb compliance folyamatokat nem tartalmaz. A remittance szolgáltatók bár rossz ügyfélélményt nyújtanak, de szabályozott keretek között működnek és képesek kiszűrni a pénzügyi bűncselekményeket.
A fintech forradalom átírta régiók pénzügyi rendszereit
A műsor második felében a regionális pénzügyi rendszerek és pénzügyi kultúra különbségeire terelődött szó. Suppan meglátása szerint az elmúlt 10 év fintech forradalma gyökeres változásokat hozott ezen a területen. Korábban elmaradt térségek, mint Kína, India vagy Brazília jelentős felzárkózást mutatnak, elsősorban a digitális megoldásoknak köszönhetően. Két céget emelt ki, amelyek korszakalkotó változásokat hoztak: a brazil Nubankot és a kínai WeChatet. A Nubank brazíliából indult, de már több Dél- és Közép-Amerikai országban megvetette a lábát. Egy olyan digitális bankról van szó, amely 13 év alatt 81 millió ügyfelet tudott bevonzani. Ez elsősorban az alacsony bankszámla penetrációval magyarázható, amelyet a Nubank digitális szolgáltatóként sikeresen meglovagolt.
Kínában a WeChat állt elő olyan megoldással, ami százmilliók életét és alapvető fizetési szokásokat változtatott meg. A WeChat egy közösségi média platformként indult, mely a kínai újévre időzítette pénzügyi szolgáltatásának bevezetését. Kínában újévkor egy piros borítékban szokás a családtagokat pénzzel megajándékozni, a WeChat pedig ezen a napon egy virtuális piros borítékban tette elérhetővé pénzküldését, mely már az első nap 100 millió ügyfelet eredményezett. A gyors sikernek Suppan két eredőjét látja: egyrészt Kínában is jóval alacsonyabb a bankszámlával rendelkező ügyfelek aránya, mint például hazánkban, ellenben az okostelefon penetráció kimagasló. „A fogadó oldalon nem csak a szükséglet, hanem az eszköz is megvan arra, hogy fogadhassanak pénzt.” – mondta Suppan.
Az azonnali pénzküldés még a jövő zenéje
A globális pénzküldési piacokon megtalálható megoldások jellemzően nem nyújtanak azonnali átutalást, többnyire a leggyorsabb tranzakciók esetében is várni kell a pénz megérkezésére. A Peak jelenleg egy olyan megoldáson dolgozik, ami Európa és a Fülöp-Szigetek korridoron ad azonnali pénzküldési lehetőséget. A késleltetésnek nem csak technológiai okait látja a szakértő, hanem a pénzintézetek bevétel maximalizáló viselkedését is idesorolja. 2023-ban a teljes remittance volumen elérte a 738 milliárd dollárt, melynek 77 százaléka kis összegű, elmaradottabb országokba irányuló átutalás volt. Ha ezen a volumenen a jelenlegi kamatszint mellett ülnek pár napot a pénzintézetek, az óriási profitot jelent számukra.
Forrás: Jazzy Business Class
Címlapkép: depositphotos