Egyre népszerűbbek az elektronikus fizetések Magyarországon, tavaly a fizetési tranzakciók 38 százaléka így valósult meg. Ez az arány már meghaladja az uniós átlagot. Mindeközben az Azonnali Fizetési Rendszer új verziója átalakítja a hazai fizetési ökoszisztémát – hívja fel a figyelmet a Rowan Hill Digital legújabb hírlevelében, amely az egyéb területeken bekövetkező változásokat is sorra veszi.
Az AFR2.0 bevezetése
Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) második verziója, az AFR2.0, jelentős változásokat hoz a hazai digitális fizetési ökoszisztémában. Az új rendszer bevezetése kapcsán a piaci szereplők számos technológiai megoldással színesítik a meglévő fizetési megoldásokat, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss ajánlásai is tükröznek.
Sokféle tranzakciót érint az AFR2.0
Az Egységes Adatbeviteli Megoldások (EAM) alatt minden olyan fizetési módot értünk, amelyet szabványosított QR-kód, NFC vagy deeplink segítségével indítanak. Az MNB előírja ezeknek a tranzakcióknak a gyors és gördülékeny lebonyolítását, minimális felhasználói interakcióval.
A QR-kód beolvasása után például a felhasználónak két kattintással el kell érnie a fizetést jóváhagyó felületet. Fontos, hogy ha az EAM adattartalma nem megfelelő, a szolgáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a fizetés ne történjen meg, és erről az ügyfelet is tájékoztatni kell.
Az ajánlás részletesen foglalkozik az általános elvárásokkal, amelyek közé tartozik, hogy a kereskedő által engedélyezett mezők szerkeszthetők legyenek, és a tranzakciók hitelesítésére lehetőség szerint biometrikus azonosítást használjanak. Emellett az MNB azt is javasolja, hogy a fogyasztók manuálisan vagy automatikusan elmenthessék az EAM fizetéseket.
Fizetési kérelmeket is szabályozzák
A fizetési kérelmekre vonatkozóan az MNB több elvárást is megfogalmazott. A bankoknak értesítést kell küldeniük a fizetési kérelem beérkezéséről, annak lejártáról és teljesítéséről. A másodlagos számlaazonosítók kapcsán a bankoknak biztosítaniuk kell, hogy a hozzárendelés és megújítás térítésmentesen történjen, valamint értesítsék a felhasználókat a lejárat előtti teendőkről.
Az MNB elvárásainak egy részét szeptemberig teljesíteniük kell a bankoknak, míg a teljeskörű megvalósítás jövő nyárra várható. Az ügyfélbarát megoldások bevezetése kulcsfontosságú lesz a fizetési műveletek gyorsasága és egyszerűsége szempontjából.
A digitális tranzakciók megfelelő szabályozása, biztonságosabbá tétele és népszerűsítése az MNB fő céljai közé tartozik. Ez párhuzamos azzal a trenddel, amely szerint Magyarországon egyre népszerűbbé válnak a digitális fizetés lehetőségei nem csak a boltokban, de például a számlafizetés terén is.
Jelentősen nő az elektronikus fizetések aránya
Folytatódott az elektronikus fizetések térnyerése 2023-ban Magyarországon, részesedésük 3 százalékponttal nőtt, így már a vásárlások 38 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a hazai elektronikus fizetési arány 5 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Az ország területi megosztottsága e téren továbbra is jelentős azonban Budapest és a többi régió között.
A készpénz használata nem csupán egy régi szokás, de nehezíti a fekete és a szürkegazdaság visszaszorítását is. Az elektronikus fizetések terjedése átláthatóbbá teszi a jövedelmek áramlását és ezzel nehezíti az adóelkerülést. Az MNB célja, hogy 2030-ra az elektronikus fizetések aránya elérje legalább a 60 százalékot, de optimista forgatókönyv szerint akár a kétharmad is megvalósulhat.
Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés
Az MNB Fizetési rendszer jelentése szerint a bolti fizetések 39 százaléka történt elektronikusan, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az elektronikus számlafizetések aránya ennél is magasabb, 76 százalék, ami azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább preferálják a digitális megoldásokat a mindennapi tranzakciók során.
Különösen látványos növekedést mutattak a kártyás fizetések, amelyek száma 2023-ban több mint 200 millióval nőtt, ami az elmúlt évtized egyik legnagyobb éves bővülése. Az átutalások összértéke szintén jelentősen, több mint egyötödével emelkedett.
Regionális különbségek
Az ország területi megosztottsága az elektronikus fizetések használatában továbbra is markáns. Az online pénztárgépes adatok szerint Budapesten a vásárlások 54 százaléka elektronikusan történik, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyékben ez az arány mindössze 26 százalék. Országszerte az elektronikus fizetések aránya érték szerint 42-65 százalék között mozog.
Az elektronikus fizetések növekedése folytatódik, és az MNB céljaival összhangban a készpénzmentes gazdaság felé vezető út egyre inkább realitássá válik. A területi különbségek csökkentése és az elektronikus fizetések további népszerűsítése kulcsfontosságú lesz a következő években.
(Forrás: Rowan Hill Digital, Portfolio)
(Címlapkép: Depositphotos)