A svéd fintechóriás, amely a „Vásárolj most, fizess később” (Buy Now, Pay Later – BNPL) szolgáltatást divatba hozta, most tőzsdére lépne 15 milliárd dolláros értékelés mellett – de egyre több a kérdőjel.
A Klarna a közelmúltban bejelentette, hogy elindítja részletfizetési szolgáltatását az amerikai DoorDash ételkiszállító platformon. A lépés célja egyértelmű: az amerikai piac meghódítása a várva várt New York-i tőzsdei bevezetés előtt. Azonban a remélt siker helyett egy komoly visszhangot kapott – és nem a pozitív fajtából.
Ételre hitelt? Egyre több a kritika
Az együttműködés bejelentése után a közösségi média tele lett gúnyos megjegyzésekkel. Sokan a 2008-as válságot megelőző, könnyen elérhető, de veszélyes hitelekkel hasonlították össze a DoorDash-es vásárlásokra igénybe vehető BNPL (Buy Now, Pay Later) konstrukciókat. A Klarna vezérigazgatója, Sebastian Siemiatkowski a tőzsdei bevezetést megelőző „csendes időszak” ellenére kénytelen volt védekezni.
A reakciók rávilágítanak arra a mélyebb problémára, amivel a BNPL szegmens – és benne a Klarna – szembesül. Az érdeklődés mellett egyre nagyobb a kétely is. A modell lényege, hogy a vásárlók kamatmentes részletekben fizethetik ki a termék árát – akár csak néhány ezer forintos tételeket is. Ez segíti a vásárlást, de növeli az eladósodás veszélyét.
Egykor 46 milliárdot ért – most újra próbálkozik
A Klarna 2021-ben még Európa legértékesebb startupjaként 46 milliárd dollárt ért, ám az inflációs nyomás és a kamatemelések hatására a befektetők bizalma megtört. 2022-ben már csak 6,7 milliárdra értékelték. Most, a javuló pénzügyi mutatók és a bővülő globális jelenlét fényében 15 milliárd dolláros tőzsdei értékelést céloz meg. A cég tavaly 2,81 milliárd dolláros bevételt ért el, több mint hatszázezer kereskedelmi partnerrel – köztük olyan nevekkel, mint az Apple, a Samsung vagy a Sephora.
Komoly különbségek a rivális Affirmhez képest
Bár a Klarna fő versenytársa, az amerikai Affirm, tőzsdén már jegyzett vállalat, a két modell eltér. Míg az Affirm hitelei több mint hetven százalékban kamatozóak, a Klarna esetében ezek az arányok fordítottak. A vállaltnál közel nyolcvan százalék a kamatmentes konstrukciók aránya. Ez viszont alacsonyabb profitot jelent, különösen akkor, ha emelkednek a finanszírozási költségek. Ez meg is történt: két év alatt a Klarna finanszírozási költsége 147 millióról 503 millió dollárra nőtt.
Túl sok a késedelem és a „snooze fee”
Az IPO-hoz benyújtott dokumentum szerint a Klarna bevételének 13,6 százaléka származott tavaly késedelmi díjakból, ideértve az emlékeztető és halasztó díjakat is. Sokan ezt a gyakorlatot a sebezhető fogyasztók kizsákmányolásának tartják. Az amerikai CFPB adatai szerint a BNPL-felhasználók közel egyharmada 2021 és 2022 között egyszerre több BNPL-szolgáltatónál is eladósodott.
Nem csak BNPL – Klarna új irányt keres
A Klarna felismerte, hogy hosszú távon nem támaszkodhat csak a BNPL-re. A vállalat már 2017-ben megszerezte az európai banki engedélyt, és ma már saját betéteivel finanszírozza hitelei 94 százalékát. Ez olcsóbb és stabilabb forrás, mint a külső hitelfinanszírozás. Emellett bővül a portfólió: bevezettek kamatozó számlákat, cashback programokat és reklámbevételekből származó új üzletágakat is. 2024-ben 180 millió dollárnyi reklámbevételt könyveltek el.
Sebastian Siemiatkowski célja nem kisebb, mint hogy a Klarnát egy teljes körű digitális bankká alakítsa – a Revoluthoz, a Monzóhoz és a Chime-hoz hasonlóan. Bár kriptovaluták iránti érdeklődést is sugallt, az IPO dokumentumban nem szerepelt konkrét kriptovalutával kapcsolatos termék.
Az IPO előtt még egy nagy dobás
Ahogy azt korábban megírtuk, a Klarna nemrég partnerséget kötött a Walmarttal, amelyhez több mint 500 millió dollár értékű részvényopciós csomagot társított. Bár sok elemző szerint ez inkább figyelemfelkeltő „sajtótrükk” volt, a lépés rövid időre megingatta a fő versenytárs Affirm pozícióját is.
A Klarna története jól példázza a fintech szektor gyorsan változó természetét. Egy olyan vállalat, amely néhány év alatt a semmiből nőtte ki magát európai „unikornissá”, most újraértékeli önmagát, új piacokra lép, stratégiát vált és már nemcsak a részletfizetésből, hanem digitális banki és reklámbevételekből is nagy hangsúlyt fektet.
Az előttünk álló IPO nemcsak a Klarna számára meghatározó pillanat, hanem az egész BNPL-szektor sorsát is befolyásolhatja. A kérdés már nem az, hogy van-e igény a BNPL megoldásokra – ezt a számok régóta igazolják – hanem az, hogy ezt a modellt hosszú távon is fenntarthatóvá és nyereségessé lehet-e tenni.
(Forrás: Financial Times)
(Címlapkép: Klarna)