Európa vezető kereskedelmi szereplőinek lobbicsoportja közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot: lépjen fel a Visa és a Mastercard által felszámolt tranzakciós díjak ellen. A vállalatok szerint a jelenlegi rendszer indokolatlanul magas költségeket ró a kereskedőkre és végső soron a fogyasztókra.
Elszabadult díjak és monopolhelyzet
A lobbicsoportok között megtalálható az EuroCommerce, az Ecommerce Europe, az Independent Retail Europe, az European Association of Corporate Treasurers és az European Digital Payments Industry Alliance. A csoportok közösen, nyílt levélben hangoztatták elégedetlenségüket a Visa és a Mastercard egyeduralmával kapcsolatban.
Az aláírók azt állítják: a két kártyatársaság domináns pozícióját kihasználva túlzott díjakat számol fel a kereskedőknek, amelyek évről évre emelkednek. Egy 2024-ben közzétett riportra hivatkozva megállapították, hogy a kártyatársaságok összesített díjai 2018 és 2024 között 33,9 százalékkal emelkedtek. Ez évente átlagosan 7,6 százalékos áremelkedést jelent – amelyen felül még az infláció is növeli a kereskedők költségeit. Az áremelések ellenére ugyanakkor állításuk szerint nem tapasztaltak javulást a kártyatársaságok szolgáltatásainak minőségében.
A vállalatok szerint a díjszabási rendszer átláthatatlan, nincs lehetőség tárgyalni vagy alternatívát választani, mivel a piacon a Visa és a Mastercard gyakorlatilag monopóliummal rendelkezik. A kereskedők viszont nem tudnak valódi versenyhelyzetből választani, miközben a fogyasztók kényelmi okokból jellemzően csak a két kártyarendszert használják.
Végső soron pedig nem csak a kereskedelmi láncok szenvednek az árak emelésétől. A kártyatársaságok költség növelése a fogyasztókat fogja terhelni, hacsak a kereskedők “nem nyelik le” azokat. Ezáltal a kereskedelmi láncok arra hivatkoznak, hogy a Mastercard és a Visa díjemelései közvetlenül növelik az inflációt is.
Az EU fellépését sürgetik
Becslések szerint az eurózónás fizetések kétharmadát a Mastercard és a Visa dolgozza fel. A piac dominanciája miatt a politikai döntéshozók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a fizetések túlzottan a külföldi hálózatokra támaszkodnak. Ez arra késztette az EKB-t (Európai Központi Bank), hogy ösztönözze a saját fejlesztésű európai alternatívákat, például a European Payments Initiative-t (EPI) és a Wero pénztárcát, és támogatta a digitális euró projekt fejlesztését.
A kiskereskedelmi lobbicsoportok az alternatívák kidolgozásának lassú előrehaladása miatt felszólították a Bizottságot, hogy az uniós trösztellenes szabályok alapján lépjen fel a Visa és a Mastercard ellen:
- módosítsa a bankközi díjakra vonatkozó szabályokat a díjak árszabályozásával,
- írjon elő átláthatósági és megkülönböztetésmentes kötelezettségeket az ICS-ek (Kártyarendszer) számára,
- és vezessen be egy olyan eszközt, amellyel a szabályozó hatóságok ellenőrizhetik az ICS-ek által hozott intézkedéseket.
(Forrás: Finextra)
(Címlapkép: Depositphotos)