Digitális aranylánc – Hogyan forradalmasítja pénzügyeinket a blockchain?

A pandémia hatását az élet számos területén lehet érezni. Nem jelent ez alól kivételt pénzügyeink kezelése, a digitális pénzügyi megoldásokhoz való hozzáállásunk sem. A Research and Markets becslése alapján a digitálisan kezdeményezett tranzakciók értéke megközelítőleg 40%-kal nőtt 2019 és 2020 között. A fogyasztói trendek dinamikus változásához képest a tradicionális pénzügyi intézmények új technológiai adaptációja azonban lassabban halad. A rugalmatlan, bürokratikus ellenőrzési folyamatok, a sok manualitás és a magas tranzakciós költségek mind hozzájárulnak az ügyfelek pénzügyi szolgáltatásokkal szembeni elégedetlenségéhez. Mégis hogyan lehet csökkenteni a tranzakciók teljesítésének idejét, leszorítani az ehhez kapcsolódó költségeket, és így magasabb ügyfélélményt kínálni? Hogyan lehetnek transzparensebbek a nemzetközi utalások és a kereskedelmi folyamatok? Erre is megoldást nyújthat a blockchain…

Korábbi sajtóközleményünkben bemutatott, Time for Trust című tanulmányunkban szakértőink a blockchain 2030-ig meghatározó öt alkalmazási területét azonosították. Ezen területek közül cikksorozatunkban már bemutattuk, hogy miként képes a technológia teljesen átalakítani az ellátási láncok és a digitális identitás kezelésének folyamatait. 

A blockchain digitális pénzügyi alkalmazásai az összes alkalmazási terület közül az egyik legérettebbnek tekinthető. Ezt mi sem szemlélteti jobban, hogy a globális GDP-hez való hozzájárulása 2030-ig elérheti a 443,2 milliárd dollárt. Ezzel ez a második legjelentősebb felhasználási terület a termékek eredetének nyomon követése után.

Bár a blockchain kétségkívül a Bitcoin 2009-es megjelenéséhez köthető, napjainkra már sokkal több lehetőséget tartogat a pénzügyi szektor szereplői számára, mint pusztán a kriptovaluták mögött álló háttér-technológiát. 

Cikkünkben a következő témákat boncolgatjuk:

  • Kriptovaluták mellett jelenlévő egyéb kriptoeszközök
  • Digitális jegybankpénz (CBDC)
  • Blockchain alkalmazása a hatékonyabb kereskedelem-finanszírozásért és határon túli fizetésekért
  • Kötvénykibocsátás blockchain alapon
  • Pénzmosás és csalás kockázatának csökkentése a blockchain technológiával 

A kriptoeszközök és a digitális jegybankpénz – avagy a 21. század aranya

kriptovalutákat – mint a Bitcoin-t, Ethereum-ot, XRP-t, stb. – gyakran szokták digitális pénzként is említeni, ám ez a megnevezés korántsem helytálló. Mivel nincs mögöttük valós fedezet, spekulációra alkalmasak, illetve nincs konkrét kibocsátójuk, így jogi értelemben csak értékkel bíró digitális csereeszköznek tekinthetőek. Ezenkívül a kriptoeszközök megnevezést is sokszor tévesen a kriptovalutákkal azonosítják, pedig az alábbiakban ismertetett tokenek (kriptográfiai védelemmel biztosított jogok összessége) a blockchain technológia újabb lehetséges alkalmazási eseteire hívják fel a figyelmet.

  1. utility token digitális platformokhoz, hálózatokhoz, szolgáltatásokhoz és bizonyos funkciókhoz biztosít hozzáférést. Példaként említhető az Ether, a VeChain Token, vagy éppen a Sia nevezetű peer-to-peer cloud tárhely szolgáltató saját kibocsátású Siacoin tokenje, amely segítségével tárhelyet lehet bérelni, vagy bérbe adni a hálózat résztvevőinek.
  2. security token olyan biztonsági tulajdonságokkal felruházott token, amely dematerializált értékpapírként, vállalati részesedésként funkcionálhat. Elsősorban a kereskedő platformok, tőzsdék esetében jelenthet innovatív megoldást. Ilyen tokeneket bocsát ki többek között a USDcoin, a Tether és a Gemini. 
  3. non-fungible token egyedi, egymással nem helyettesíthető digitális eszköz. Az érték az egyediség mértékétől függ. Digitális tulajdonjog létrehozására, valamint az eszközök több platformon keresztüli átjárhatóságának biztosítására használható. Erre példa a HandShake coin, amely segítségével a Namebase platformon olyan egyedi domain nevet tudunk létrehozni, aminek jóváhagyásához, ellenőrzéséhez nem kell központi jóváhagyó szervet bevonni. Ezenkívül a tokenek alkalmazása nagy lehetőséget biztosít a zeneiparon belül a jogdíjak kezelésére, a kalózkodásból származó károk csökkentésére. Példaként említhető a Rocki nevű platform Rocks tokenje.
  4. stable coin – a kriptovalutákkal szemben – olyan token, amelynek fedezete valamely jegybank által elfogadott hivatalos valuta vagy egyéb valós eszköz. Mivel célja az árstabilitás fenntartása, így a pénzügyi szervezetek vizsgálják a kibocsátás lehetőségét a határon túli fizetések folyamatainak leegyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében. Stable coin például a Gemini Dollar, a Digix és a Dai nevű tokenek.

A centralizált pénzügyi rendszereken kívül megjelenő kriptoeszközök, illetve a készpénzforgalom fokozatos csökkenése a jegybankokat alternatív fizetőeszközök bevezetésére ösztönzik. Világszerte a digitális jegybankpénzek kibocsátását tartják a pénzügyi rendszerek szuverenitásának megőrzésére egy alkalmas megoldásnak. A digitális jegybankpénz, más néven CBDC (Central Bank Digital Currency) – bár akár token- és blockchain alapú is lehet – nem tekinthető kriptoeszköznek. Leginkább a stablecoinhoz hasonlít, ám több ponton mégis különböznek: a digitális jegybankpénzt a központi bank monetáris politikáját követve hozzák létre, nem pedig magánjellegű célok által vezérelve. A CBDC a fedezetével, valamint a kereskedelmi bankok digitális pénzével teljes mértékben átváltható, az eredeti pénz tényleges egyenértékeseként jelenik meg, nem csak egy alternatív megoldásként, valamint a centralizált kibocsátó miatt szigorúbb adatvédelmi szabályozások vonatkoznak rá. A digitális jegybankpénz két fajtáját szoktak megkülönböztetni:

  1. Nagykereskedelmi (wholesale), bankközi CBDC: Megkönnyíti a központi bankok és tagbankjaik közötti hatékonyabb elszámolási műveleteket. A bankok számára olcsóbb, biztonságosabb és gyorsabb alternatívát nyújthat a központi banknál elhelyezett pénztartalékaik kezelésében, valamint mérsékli a likviditási kockázatot. A jelenlegi rendszertől teljesen eltér, hiszen a digitális token használatának köszönhetően a tényleges értéket továbbítja a számlák között.
  2. Lakossági (retail) CBDC: Lakossági használatra alkalmas digitális pénznek, a készpénz valódi egyenértékesének tekinthető. Más digitális pénzhez képest előnyei közé tartozik, hogy a tranzakciós költségek alacsonyabbak, mégis magasabb tranzakciószám érhető el másodpercenként. Mivel nyílt infrastruktúrán kell létrehozni, így a vállalkozások könnyedén képesek ezekre termékeket és szolgáltatásokat építeni, valamint birtoklásához nincs szükség bankszámlára, digitális pénztárcán kezelhető. Az azonnali fizetési rendszerek esetében a CBDC bevezetésén keresztül csökkenthető a kereskedelmi bankoktól való függőség, ezáltal felgyorsulhat ezen rendszerek szélesebb körben való elterjedése. Használata végfelhasználói szempontból a következő példával szemléltethető: a vásárló által kiválasztott terméklista véglegesítését követően az eladó ellenőrzi a vásárlás összegét, jóváhagyja azt, és ez alapján a POS terminál segítségével generál egy QR kódot. A fizetés során a vásárló ezt olvassa le mobiltelefonjával. Ha digitális pénztárcáján rendelkezésre áll elegendő CBDC, úgy a tranzakció másodperceken belül megtörténik és mindkét fél visszajelzést kap a teljesítésről.

A Bank for International Settlements (BIS) által 2019-ben végzett felmérés alapján 63 megkérdezett központi bank 70%-a elkötelezett valamilyen CBDC bevezetése iránt. Ezek 50%-a pedig már a tervezés proof-of-concept (PoC) fázisában tart. Nagykereskedelmi digitális jegybankpénzek már jelen vannak a globális piacokon, a jelenlegi fejlesztések célja a lakossági verzió bevezetése és annak széleskörű elterjesztése. Monetáris szempontból a legnagyobb kihívást a bevezetés során az jelenti, hogy a CBDC ne veszélyeztesse a jelenleg működő pénzügyi ökoszisztéma stabilitását.

Svédország 2023-ra a világ leginkább készpénz-mentes gazdaságává válhat. Már most a fogyasztói tranzakciók 59%-a nem-készpénz alapú módszereken keresztül történnek. Nem meglepő tehát, hogy az e-krona nevű CBDC-jük bevezetésében elől járnak. 

Kína már 2014-ben megkezdte saját CBDC fejlesztését, ám nem blockchain alapon. A múlt évben kiépítették a szükséges infrastruktúrát és már kibocsátottak 10 millió DCEP-nek (Digital Currency Electronic Payment) nevezett digitális Yuan-t. Kína ezzel az élmezőnybe került.

Kanada, Szingapúr, Svájc, Thaiföld, Japán… – lehetne még tovább sorolni azon országokat, akik már szintén elindították digitális jegybankpénz bevezetési projektjüket. A CBDC drasztikus változást jelenthet a tradicionális pénzügyi rendszerekben. Amennyiben azt blockchain rendszeren vezetik be, úgy még inkább felgyorsíthatja a megszokott és rugalmatlan folyamatokat az okos szerződéseken alapuló ellenőrzési algoritmusoknak köszönhetően, valamint csökkentheti a tranzakciós költségeket lakossági és vállalati vonatkozásban is.

Milyen területeket forradalmasíthatnak a blockchain-alapú pénzügyi megoldások?

A határok csak fizikai akadályok – hatékony kereskedelem-finanszírozás és határon túli fizetések

kereskedelem-finanszírozás (trade finance) olyan folyamat, amely során egy pénzügyi intézmény hitelkeretet (más néven akkreditívet) nyújt az áruk biztonságos mozgatásának szavatolása érdekében. Az exportőr nem szállíttatja el addig az árut, amíg nincs biztosíték a fizetésre, az importőr pedig nem indítja a fizetési tranzakciót, amíg nincs biztosíték az áru átvételére.

A World Trade Organization (WTO) becslése alapján 2025-re a kereskedelem-finanszírozási hiány globális szinten 2,5 billió dollárra fog nőni, amely a nemzetközi kereskedelem legnagyobb akadálya lesz. Különösen fontos, hogy a kereskedelemben részt vevő felek között kölcsönös bizalom alakuljon ki, illetve megbízható és transzparens információ álljon rendelkezésre a teljes kereskedelmi folyamatban.

A kereskedelem-finanszírozás esetében kritikus pont a határon túli tranzakciók lefutásának és az akkreditívek rendelkezésre bocsátásának ideje. A nemzetközi tranzakciókat globálisan a SWIFT, az Európai Unión belül pedig a SEPA rendszer kezeli. Ezek a tranzakciók több időzónán és bankrendszeren keresztül mehetnek végbe és sok szereplő bevonását igénylik. Míg a tradicionális csatornákon egy nagyobb összegű határon túli utalás akár hetekig is eltarthat, addig ugyanaz az összeg egy blockchain hálózaton keresztül akár másodpercek alatt átkerülhet az egyik számláról a másikra. Nem is beszélve arról, hogy mindezt akár ingyenesen, vagy jelentősen kisebb tranzakciós költség mellett. Egy másik ok, amiért a blockchain-alapú platformok használata előnyösebb, hogy a SWIFT rendszer sérülékeny a külső támadásokkal szemben. Egy kutatásban a megkérdezett bankok 80%-a bár részt vett a SWIFT ügyfélbiztonsági programjában, mégis szintén 80%-ukat érte tranzakciókat érintő támadás. A blockchain ezzel szemben a decentralizáltságon és az adatok megváltoztathatatlanságán keresztül képes minimalizálni az ilyen típusú támadásokat.

A lassú kifizetések mellett a papíralapú, nagy mennyiségű dokumentumot kezelő globális kereskedelmi folyamatok is jelentős időveszteséget okozhatnak. Ezek a dokumentumok többek között lehetnek értékesítési szerződések, teljesítési igazolások, szállítólevelek, import dokumentumok, illetve az akkreditívhez kapcsolódó egyéb dokumentumok. A Maersk tesztje alapján egy Kenyából Hollandiába tartó áruszállításnál 34 napból 10 napot jelentett a dokumentumok jóváhagyására való várakozás. Ezenkívül gondot okoz az is, hogy egyes dokumentumok akár többször is szerepelhetnek a kereskedelmi rendszerekben és a bankoknál. A blockchain hálózatnak köszönhetően a feltöltött dokumentumok akár azonnal hitelesíthetők, és megmásíthatatlanul tárolhatók. Az azonos dokumentumok feltöltése is automatikusan kontrollálható, így elkerülve a többszöri feldolgozást. Az időigényes, manuális ellenőrzési folyamatok így teljesen kiküszöbölhetőek. A technológia alkalmazásának talán egyik legnagyobb hátráltató tényezője azonban, hogy a hatékonyság elérése érdekében a kereskedelmi folyamatban részt vevő összes szereplőnek elkötelezettnek kell lennie és csatlakozni kell a blockchainre. Mivel a kereskedelem-finanszírozás rendkívül sok szereplőt érinthet, így egy ilyen projekt menedzselése nagy kihívást jelenthet. A hálózat technológiai kialakítása a szállítmányozók, bankok, szabályozó szervek, illetve iparági szövetségek konszenzusát igényli.

Globálisan több olyan blockchain alkalmazásra is láthatunk példát, amely E2E képes átfogni a kereskedelem-finanszírozást érintő folyamatokat. Ilyen az IBM blockchainen működő we.trade nevű platformja, a HSBC, BNP Paribas és ING által bevezett Contour, vagy éppen a Hyperledger Fabric keretrendszerre épülő hongkongi eTradeConnect megoldás. Utóbbi esetében a PwC két proof-of-concept kidolgozásában is segített.

Mindezeken kívül a határon túli fizetésekre megoldást jelentenek a blockchainre épülő, úgynevezett valós idejű elszámolási rendszerek (RTGS – real-time gross settlement system), amelyek lehetővé teszik a visszaterhelés mentes utalásokat. Ilyen rendszer például a Ripple által fejlesztett RippleNet blockchain. Mivel a köztes szereplők kizárhatók – azaz az utalás peer-to-peer történik -, így a tranzakció beazonosítása, pontosságának igazolása a hálózat szereplői által azonnali. Továbbá a blockchainre kapcsolt tranzakciók kívülről nem manipulálhatóak, illetve visszakövethetőek az arra jogosultak számára. Hátránya viszont, hogy még kevés pénzügyi szervezet használja. Versenytársa, a népszerű TransferWise pont ezért nem gondolkodik abban, hogy az eddig kialakított fizetési rendszerét blockchainen építse újjá. Bár rövid távon a két megoldás között valóban kevés a különbség, hosszú távon, ha a blockchain szabályozási környezete kialakul, a blockchain-alapú tranzakciós rendszerek fenntartása hatékonyabb lehet.

Kötvénykibocsátás

A kötvénykibocsátás a vállalatfinanszírozás egy népszerű módja. A kötvények nagy részét már dematerializált, elektronikus formában állítják elő. Magyarországon az értékpapír keletkeztetést a KELER Zrt. végzi. Az értékpapír kibocsátásra jogosult szereplők az állam, a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok, pénzintézetek vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek lehetnek. A kötvénykibocsátás első lépéseként, az értékpapírszámlával rendelkező vállalatnak igényelnie kell egy ISIN (International Securities Identification Number) azonosítót az értékpapír-sorozatra, majd ezután adhatja le megrendelését az eDEMAT rendszeren keresztül online, vagy egy formanyomtatvány benyújtásával. A számlatulajdonosnak ezenkívül még számos dokumentumot kell bemutatnia. Ezeket az ügyintézők manuálisan ellenőrzik és hagyják jóvá mind a kibocsátó és a keletkeztető részéről. Az igénylő vállalatnak a jóváírást követően a keletkeztetési értékpapírszámláról a kötvényt át kell vezetnie a szegregált központi értékpapírszámlájára. Mivel a folyamat több szereplő együttműködését igényli, sok manualitást és ellenőrzési pontot tartalmaz, így a folyamat lassú és meglehetősen rugalmatlan. A blockchain alkalmazásával a jóváhagyások automatizálhatóak, biztosított a dokumentumok egyszerű elérése, illetve az értékpapír kibocsátással felmerülő tranzakciók transzparenciája egy sokkal biztonságosabb környezeten keresztül. A technológia segítségével hatékonyabb lehet az érintett szereplők közötti együttműködés, így gyorsítva az egyes feladatok lefutását. 

A legelső blockchain-alapú kötvénykibocsátó platformok között említhető a Világbank és a Commonwealth Bank of Australia által megalkotott Bond-i, amely a hálózatban részt vevő befektetők számára valós időben elérhető. A platformon úgynevezett indikatív befektetési ajánlatok (“Term Sheet”-ek) hozhatók létre, melyekre a befektetők licitálhatnak. A kibocsátó nyomon követheti könyveiben a kötvények ellenértékét, illetve a kötvény mozgását a másodlagos piacon. Többek között az USA-ban és Ausztriában is hasonló rendszer fejlesztésére tettek már kezdeményezéseket.

Megoldás a csalás és pénzmosás elleni küzdelemben

Korábbi kutatásunk alapján globális szinten a csalások miatti veszteség mértéke elérte a 42 milliárd dollárt 2020-ban. A pénzügyi szolgáltatói szektoron belül a csalások 27%-át ügyfél oldalon, 15%-át kibertámadáson keresztül, 14%-át pedig könyvelési módszerekkel hajtották végre. A blockchainen tárolt és folyamatosan bővülő ügyféladatok, folyamatok lehetővé teszik, hogy a vállalatoknak nagyobb rálátásuk legyen ügyfeleik tevékenységeire. Az egyes tranzakciók jóváhagyásához a hálózat összes szereplője között konszenzusnak kell lenni, és az elfogadást követően a tranzakció adatai már nem módosíthatóak. Mivel a blockchain egy transzparens ellenőrzési nyomvonalat biztosít az egyes tranzakciókhoz, így minimalizálható a vállalati csalások és egyéb visszaélések lehetősége, valamint ezek beazonosítási ideje.

A kriptovalutákon túl az egyéb kriptoeszközök, tokenek elterjedése, illetve a digitális jegybankpénzek bevezetése még inkább hozzájárul a globális pénzügyi rendszerek forradalmasításához. Többek között a kereskedelem-finanszírozásban, a határon túli tranzakciók kezelésében, a kötvénykibocsátásban, valamint a pénzügyi csalások elleni küzdelemben nyújthat megoldást a blockchain. A digitális pénzügyi megoldások alkalmazása azonban nem korlátozódik ezekre a területekre, hanem minden olyan, további iparágban is releváns lehet, ahol az adminisztratív feladatok és a bonyolult folyamatok miatt a tranzakciók lefutása sokáig tarthat. 

Forrás: Linkedin

Matolcsy András

blockchainfintech