Bankcsődök nem csak gazdasági válságokkal összefüggésben fordulnak elő. A szórványos bankcsődök rendszeresek tengeren innen és túl is. A közelmúlt ismertebb eseteiről és a magyar bankrendszerben előfordult esetekről írunk cikkünkben.
A bankcsődök előjelei
Egy bank válságának előjeleit laikusok is érzékelhetik. A bank teljes tevékenységére, átfogó jelleggel viszont csak a bank legfelső vezetése, illetve a bankfelügyelet láthat rá.
A közelmúltban bedőlt amerikai bankok működése sokáig teljesen biztonságosnak tűnt. Majd hirtelen megjelentek a hírek, melyek az érintett bankok pénzügyi megrendülését jelezték. Ilyen hír volt, hogy a Silicon Valley Bank vezérigazgatója állítólag eladta saját részvényeit. Fokozta a helyzetet, hogy a bank részvénykibocsátást tervezett, ami tőkehiányra utalt.
A 167 évet megélt Credit Suisse esetében 2007 után folyamatosan jelentek meg a negatív hírek veszteségről, brókerek letartóztatásáról, pénzmosásban való érintettség gyanújáról. Az amerikai ügyfelek körében a hirtelen, míg a Credit Suisse esetében a folyamatos bizalomvesztés vezetett bankpánikhoz. A jelentős mértékű, ügyfelek általi pénzkivonás bedöntötte a bankokat.
A közelmúlt bankcsődjei tengeren innen és túl
A 2008-as gazdasági válságot követően világszerte szigorodott a pénzintézetekre vonatkozó szabályozás. A közelmúlt bankcsődje a nagy múltú svájci Credit Suisse bankot érintette Európában. A válságot követően először, 2023 tavaszán az amerikai piacon is pánik tört ki. Az érintettek közül a Silicon Valley Bank jelentős bankholding volt, angol érdekeltséggel. A másik kettő szövetségi államokban bejegyzett bank.
A fenti bankok bedőlése azok más pénzintézetek általi felvásárlásával oldódott meg. Az ezeknél szükséges állami beavatkozások hatalmas összegeket (ezáltal adófizetői pénzeket) emésztettek fel. Egy ideig komolyan lehetett tartani attól, hogy a bankok bedőlése továbbgyűrűzik, és ismételten egy nemzetközi pénzügyi válságot generál.
A fenti bankcsődökre szinte valamennyi ország pénzügyi elemzői reagáltak. Az érintett felügyeletek válságelemzéseket készítettek. Különösen Svájcban jelentős jogszabályalkotás kezdődött, mely jelentősen megerősíti a felügyeleti jogköröket.
A bankcsődhöz vezető tényezők
Az elemzők többsége a gazdasági környezet adta tényezőkön túl a közelmúltban lezajlott bankcsődök esetében kiemeli a felügyeleti felelősséget. Az amerikai bankok esetén a bankfelügyeleti rendszer töredezettsége, Svájcban inkább a figyelmetlensége és lazasága volt jellemző.
Az érintett amerikai bankok kimaradtak a működésbiztonsági stressz-tesztekből. A szigorú, válságot követő banki előírásokon időközben lazítottak. A Silicon Valley Bankot a jegybank (FED), míg a másik kettőt tagállami felügyeletek figyelték. Az alkalmazott felügyeleti módszertanok eltértek.
A bukás okai között az elemzők említik a bukott bankok ügyfélkörének egyneműségét. Az ügyfélkör pénzügyi megrendülése, amelyet a Covid felerősített, közvetlen hatással volt a bankokra. Szerepet játszhatott a biztosított betétállomány alacsony volta, mely a nem biztosított betétesek pánik reakcióját fokozhatta. A vállalatirányításban megállapított hibák mind elősegítették a csődhelyzetet.
A Credit Suisse esetén a felügyelet nem figyelt kellően a válság jeleire. A bank viszont a felügyeleti javaslatokat nem vette figyelembe. A veszteség növekedett. A bank kockázatos amerikai befektetési üzleti vonala nem illeszkedett a svájci banki kultúrába. A negatív banki hírek teljesen aláásták a Credit Suisse ügyfeleinek bizalmát.
Bankcsődök a magyar bankrendszerben
A kétszintű magyar bankrendszer 1987-ben alakult meg. A rá következő évek az új magyar bankrendszer úttörő évei voltak. Ki kellett alakítani a banki tevékenységre, a bankok felügyeletére vonatkozó jogszabályi hátteret. Folyamatosan képezni kellett a felelős kereskedelmi banki működéshez szükséges szakembereket.
A rendszerváltást követően számos kereskedelmi bank alakult. Ezek általában tőkeszegények voltak, tulajdonosaik ismeretlen piaci szereplők közül is kikerülhettek. A gazdasági környezet bizonytalan volt, 1992-ben elérte a fiatal magyar bankrendszert a válság. Sok bank tönkrement ekkor. A Pénzintézeti törvény 1991-ben született meg. Ez rávilágított a működő bankok hiányosságaira.
Két jelentős bankbotrány is lezajlott ebben az időszakban: az Ybl Bank és az Agrobank botrányai. A betétesek pár nap alatt kivették betétjeiket, a bank vezetői ellen büntetőeljárás indult. A bankbotrányok hatására megalakult az Országos Betétbiztosító Alap (OBA). 1997-ben a Postabankról megjelent rémhír váltott ki bankpánikot. 2014 körül a takarékszövetkezeti csődök borzolták a helyi ügyfélkedélyeket.
Az OBA 1993 és 2023 között 20 bank betéteseit kártalanította. A lezajlott bankbotrányok és csődök ugyan megrázták a magyar bankrendszert, de annak ellenálló képességét is megmutatták.
Pénzügyi kultúra, pénzügyi biztonság
A pénzügyek intézéséhez szükséges ismeretek részei az általános műveltségnek. Körültekintő bankválasztással, felelős, higgadt bankolással megelőzhetjük, hogy pénzünk, vagyonunk veszélybe kerüljön. A bankunk működéséről szóló szakmai hírek rendszeres nyomon követése javasolt. A bank honlapján, a bankfelügyeletet ellátó szervezet (itthon az MNB) híreiből tájékozódjunk. A médiahíreket fogadjuk kellő fenntartással, és ismerjük meg a betétbiztosítási rendszert!
A bankválságok és bankcsődök jelentős mértékben alááshatják a pénzügyi szektor iránti bizalmat. A bizalomvesztés akadályozza a pénzügyi kultúra fejlődését, a pénzügyi innovációt, valamint csökkenti a gazdaság működéséhez elengedhetetlen hitelpénz rendelkezésre állását.
Források: (Bankszövetség, OKRI, Bankszövetség)
(Címlapkép: Depositphotos)