A pénzügyek történelme a pénz felemelkedésének és a pénzügyi válságoknak a története. Bankcsődök tengeren innen és túl is előfordulnak. A pénzügyek rendkívül érzékenyek a világban zajló változásokra. Ebben, és az ezt követő cikkben a bankválságok és csődök okait, következményeit, és a megoldását elemezzük.
Bizalomvesztés, a legnagyobb banki kockázat
A bank, akár klasszikus, akár befektetési bank, idegen pénzekkel gazdálkodik. A bank a rábízott pénzünkkel gazdálkodik, fontos, hogy bizalmunk legyen benne. Ha elvész a bizalom, az könnyen “bankrohamhoz” vezethet, aminek következtében emberek tömegei akarják egyszerre kivenni pénzüket. Az ilyen bankpánik a bankcsőd közvetlen oka.
A bankpánik jelenségét a bájos mesefilm, a Mary Poppins mutatja be tökéletesen. Mr. Banks bankár egy nap elviszi gyermekeit munkahelyére, a bankba. Ott a kisfiától átveszik zsebpénzét, hogy helyezze el a bankban. A kisfiú inkább a madaraknak szeretne eledelt venni. “ Adja vissza a pénzemet! “ kiáltja a bácsinak.
Ezt hallva az ügyfelek is elkezdik kivenni pénzüket, ami csődbe sodorja a Tekintélyes Megbízható Bankot. A bankpánik természetesen csak a közvetlen ok. Többek között a túl kockázatos hitelkihelyezések, kiemelt kockázatú befektetések értékesítése, felelőtlen gazdálkodás, túlzott osztalékfizetés, túlzó vezetői javadalmazás mind okozhat fizetésképtelenséget.
A bűncselekményeknek is komoly szerepe lehet a bankcsődök kialakulásában. A mérleg manipulálása, csalás, sikkasztás, pénzmosásban való érintettség, mind okozhat bizalomvesztést a bankok irányába, és az ügyfélpénzek is elveszhetnek.
Bankcsődök tengeren innen és túl
Amikor 2007-ben az egyik angol bank finanszírozási segélyt kért a jegybanktól, Londonban bankpánik tört ki, ami az egész világot megdöbbentette. Londonban, ahol azt megelőzően csak 1866-ban volt bankpánik, hosszú, kígyózó sorok álltak, hogy kivegyék pénzüket a Northern Rock Bankból. A világ egyik legellenállóbb pénzügyi rendszerét tépázta meg az esemény.
A nagy gazdasági világválság után 2008-ban robbant ki világválság, amely egy globális pénzügyi válsággal, az amerikai jelzáloghitel-válsággal indult. A felelőtlen hitelkihelyezések, a hitelkockázatok kiemelkedő kockázatú pénzügyi konstrukciókba csomagolása és értékesítése jellemezte a pénzügyi piacot. A Lehman Brothers csődje 2008-ban az amerikai bankszektor összeomlását vetítette előre.
Az 1929 és 1933 között zajlott nagy gazdasági világválság, amely a New Yorki-i tőzsdekrachhal robbant ki, egy túltermelési válságból indult. Akkor több, mint hatszáz amerikai bank ment csődbe, az egész bankszektor összeomlott. Mivel a német bankok a Németországban kihelyezett hosszú lejáratú hiteleket rövidlejáratú amerikai forrásból finanszírozták, a válság begyűrűzött Európába.
Európa bankjai közül is komoly intézetek dőltek be. Végül az egész világ pénzrendszere összeomlott, a nemzetközi adósságtörlesztés szinte megszűnt, miután a bankok tartalékait megelőzően felemésztette. A 2008-as válság nem vezetett ilyen méretű összeomláshoz. A válságra adott válaszok az ekkorra már globalizálódott pénzügyi rendszerben egészen mások voltak.
Bankcsődre adott válaszok
A nagy gazdasági válságra adott válaszok az egyes országokban eltérőek voltak. Jellemzően minden állam kénytelen volt új gazdasági intézkedéseket, szigorított gazdaságpolitikát bevezetni, valamint beavatkozni a pénzintézetek, és az egész gazdaság működésébe.
A 2008-as válság során elsődlegesen a globalizált, hatalmasra növekedett pénzintézetek csődjének elkerülése volt a legfőbb cél. A korábbról már ismert “ Too Big To Fail” (TBTF, azaz túl nagy, hogy csődbe menjen) koncepciója került előtérbe. A globális pénzintézetek ugyanis óriási méretűek, tevékenységük pedig világszinten összefonódik. A kormányoknak meg kell előzni, hogy ezek az intézmények csődbe menjenek.
Ellenkező esetben a gazdaság egészét bedöntené a csődjük. Könyv és film is készült erről a küzdelemről, mely a Válság a Wall Streeten magyar címet viseli. A koncepció szerint a válság megoldása során világszerte államosítottak bankokat, illetve nagy pénzügyi csomagokkal segítették működésüket.
A válságot követően világszerte megerősödött a bankfelügyelet, megerősödtek a pénzintézetekkel szembeni elvárások és előírások. A válságot követően a banki működésre vonatkozó szabályok lényegesen szigorodtak. A bankfelügyeleti aktivitás megnőtt.
Betétek és befektetések védelme
A bankcsődök rengeteg embert tettek és tehetnek tönkre. Egy pénzintézet bedőlése sorozatos elbocsátásokhoz vezet. A csődbe ment bankok betétesei, a kiemelt kockázatú befektetések vásárlói, az eladósodott hitelfelvevők rendkívüli veszteségeket szenvednek el. Ezért világszerte erősödik a betétesek és befektetők védelme.
A nagy világgazdasági válságot követően az Egyesült Államokban jött létre az első betétbiztosítási rendszer. Abból a felismerésből, hogy a betéteseknek biztonságot kell adni. Amennyiben ugyanis nem érzik pénzüket biztonságban a bankoknál, fennáll a veszélye, hogy tömegével fogják kivonni tőkéjüket. Ez pedig már egy adott ország egész gazdasági rendszerét is csődbe viheti, politikai rendszerét pedig megrendítheti.
Az Európai Unióban 1994-ben szabályozták a betétbiztosítást. Magyarországon 1993-ban alakult az Országos Betétbiztosítási Alap. Uniós csatlakozásunk folytán ma már a betéteseknek járó kifizetés felső határa 100 000 euró, kiterjed a folyószámlára, lekötött betétekre, korlátozottan letéti jegyekre, kötvényekre is. A befektetők a szolgáltató csődje esetére szolgáló kártalanítását a BEVA biztosítja.
Mégis, a betétek és a befektetések védelmét csak a felelős pénzintézeti magatartás, az ügyfelek megfelelő tájékoztatása és a felelős ügyfélmagatartás együtt biztosíthatja.
Második cikkünkben a világban szórványosan előforduló bankcsődökről, illetve a magyarországi bankrendszerben előfordult bankcsődökről írunk.
(Források: Niall Ferguson: A pénz felemelkedése, Researchgate, Consilium Europa)
(Címlapkép: Depositphotos)