Tovább nőtt a hazai pénzforgalomban a csalások és visszaélések száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzforgalmi statisztikája alapján. A jelentésből az is kiderül, hogy az elektronikus tranzakciók egyre népszerűbbek, a bankok bevételei pedig érdemben nőttek az első negyedévben.
Csalások, visszaélések
Az idén az első negyedévben közel ötvenezer visszaélést követtek hazai kibocsátású fizetési kártyával mintegy 2,7 milliárd forint kárt okozva a kártyabirtokosoknak. Számban ez 5,1, értékben 8,2 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.
A nem kártyás elektronikus pénzforgalomban elkövetett sikeres visszaélések száma 12,4 százalékkal 6063-ra emelkedett, értéke pedig lényegében stagnált, közel 5,8 milliárd forint volt. A károsultak döntő hányada továbbra is a lakosság (a nem pénzügyi vállalatokkal és egyéb szervezeteket ért visszaélések száma nem érte el a negyedév során a háromszázat.)
A visszaélési módszerekben jelentős változás nem volt megfigyelhető: az esetek legnagyobb része továbbra is az adathalászat, illetve pszichológiai manipulációval elkövetett visszaélés mind a kártyás, mind az átutalásos pénzforgalomban.
A kár megoszlásában sincs elmozdulás: annak legnagyobb részét továbbra is az ügyfelek viselik. Ez a kártyás csalások esetén ez az első negyedévben 2,2, a nem kártyás pénzforgalomban 4,8 milliárd forintot tett ki.
Számlák és kártyák
Az MNB jelentéséből kiderül az is, hogy a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál vezetett fizetési számlák száma nem változott jelentősen 2025 első negyedévében az előző negyedévhez képest, egyedül a természetes személyek részére vezetett deviza számlák száma emelkedett nagyobb mértékben, 1,7 százalékkal. A fizetési kártyák számában ugyanezen időszakban 1 százalékos bővülés volt, ezen belül a betéti kártyák száma 2,2 százalékkal nőtt.
Fizetési infrastruktúra
Az ATM-ek száma 1,4 százalékkal emelkedett. Az online fizetési kártya elfogadóhelyek száma az év első három hónapjában ismét jelentősen, egy negyedév alatt 2,9 százalékkal bővült.
A fizikai kártya elfogadó infrastruktúra mérete stagnált az időszakban. Az MNB új azonnali fizetési lehetősége, a qvik az időszak végén már majdnem 30 ezer elfogadóhelyen volt elérhető.
Utalások
A forint átutalások értékének éves változására továbbra is a vállalatcsoportokon belüli utalások csökkenése volt nagyobb hatással, így míg a forint egyedi utalások száma éves alapon 9,7 százalékkal nőtt, ezek összértéke 18,9 százalékkal csökkent. Ezen belül azonban a lakossági egyedi forint átutalások száma 7,6 százalékkal bővült, míg összértéke majdnem harmadával, 32,3 százalékkal emelkedett.
Hasonló trendek figyelhetők meg a deviza átutalásoknál is. Míg a teljes deviza utalási forgalom egy év alatt darabszámban 0,9 százalékkal nőtt, értékben 56,9 százalékkal csökkent. A lakossági deviza utalások száma ugyanakkor 4,5 százalékkal, összértéke pedig 30,1 százalékkal lett magasabb.
Azonnali fizetési forgalom
Jelentősen bővült az azonnali fizetési forgalom is. Az előző év azonos időszakához képest az azonnali átutalások darabszáma 17, értéke pedig 20,8 százalékkal nőtt.
Folytatódott az MNB tavaly ősszel indult qvik kérelem használatának terjedése, 2025 első negyedévében már majdnem 800 ezer azonnali utalás indult qvik kérelemre válaszul, összesen mintegy 291 milliárd forint értékben, ami negyedéves alapon is több mint háromszoros növekedés. Ezek mellett a negyedév során már 244 ezer utalás indult összesen 5,8 milliárd forint értékben qvik NFC, QR és Link fizetési megoldásokkal.
Kártyás vásárlások
Éves alapon a hazai szolgáltatók kártyáival lebonyolított vásárlások száma 3,9, értéke pedig 16,1 százalékkal bővült: száma a negyedév alatt 472 millió darab vásárlás volt, összértéke 5192 milliárd forint. Különösen a külföldi online vásárlások értékét befolyásolták jelentősen a feltöltési tranzakciók (például a fintech szolgáltatók által vezetett számlák, és különböző kereskedők, illetve szolgáltatók ügyfélegyenlegeinek feltöltése).
Készpénzforgalom
A teljes (fizetési kártyás és pénztári) készpénzfelvételi forgalom darabszáma 2024 első negyedévéhez képest 8,2, összértéke pedig 2,2 százalékkal csökkent. A teljes készpénzbefizetési forgalom pedig darabszámban és értékben 2,6, illetve 1,1 százalékkal esett.
Pénzforgalmi bevételek
Egy év alatt a hazai szolgáltatók teljes pénzforgalmi bevétele (lakossági, vállalati és egyéb szektorok együtt) 28,0 százalékkal 270 milliárd forintra emelkedett. Elsősorban a számlacsomaghoz és számlavezetéshez kötődő bevételek, valamint az átutalások indításához kapcsolódó bevételek növekedtek, 34,7, illetve 39,1 százalékkal.
A legnagyobb mértékben a tranzakciók értékével arányos díjak nőttek, ezek aránya 2,3 százalékponttal 59,1 százalékra emelkedett.
Kártyaelfogadási bevételek
Ebben az időszakban a szolgáltatók kártyaelfogadási bevételei 11,1 százalékkal nőttek, ezen a téren a tranzakciószámmal arányos díjak bővültek a legnagyobb mértékben (27,5 százalékkal). Ennek következtében tovább növekedtek a kereskedők forgalomarányos elfogadási költségei, a negyedévente 1 millió forint alatti kártyás forgalmat bonyolító kereskedőknél ez már 3,8 százalék volt, továbbá az 1 millió és 2,5 millió forint közötti forgalmú kereskedőknél is elérte a 2 százalékot.
(Címlapkép: Depositphotos)