Az innovációs ökoszisztéma építése 

Idén is folytatódik a Business Breakfast Talks, a Magyar Fintech Szövetség tagjainak szóló eseménysorozat. Januárban ismét baráti hangulatú, tartalmas közös reggeli beszélgetésre került sor.

Ez alkalommal a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve keressük a választ arra, hogyan lehet hatékonyan (pénzügyi) innovációs ökoszisztémát építeni. Megvizsgáljuk, hogy miként tudnak az akadémiai szereplők, a fintech cégek és a szabályozás összekapcsolódni és hatékonyan együttműködni. Továbbá, szó esik az MNB aktuális, a közösséget is érintő tevékenységeiről és a Hungarian Innovation Hub (HIH) működéséről.

A HIH, amely 2023-ban jött létre a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Bank együttműködésével, azért alakult, hogy összehozza az ötletgazdákat és piacképes startup cégek születését segítse elő, egy olyan innovációs ökoszisztémát hozva létre, amely nemzetközi szinten is meghatározó szereplővé válhat.

Az idei év első Business Breakfast Talks eseményen Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának vezetője, valamint Borbély Viktor, a BME US3 vezetője és a Cross-University Startup kurzus oktatója osztotta meg gondolatait a témával kapcsolatban.

Tanulságok a magyar innovációs ökoszisztémával kapcsolatban

Magyarországon az elmúlt 10 év a munkaerőpiaci növekedésről szólt. Ezen időszak alatt felzárkóztunk régiós versenytársainkhoz foglalkoztatottság terén. Felmerül a kérdés, hogy milyen új modellt kellene alkalmazni a fenntartható növekedés érdekében – a válasz az innováció vezérelte vállalatok erősítése. 

Egy MIT által vezetett program keretében azt vizsgálták, hogy mi akadályozza a régiós vállalatokat az innovációban. Magyarország esetében a finanszírozást, az alacsony vállalkozói kedvet (különösen a fiatalok körében) és az oktatást nevezték meg, mint fő akadályokat.

A generációváltás problémáját is meg kell oldani, hiszen a Z és Alfa generációk teljesen máshogy tanulnak, mint elődeik. Emellett a magyar kultúrára jellemző a kockázatkerülő attitűd is, ami tovább nehezíti az új módszerek elsajátítását. Fontos a szemléletváltás a bukáshoz való hozzáállás terén is. A program egyik legfontosabb eleme, hogy challangeljük az ötleteinket és engedjük el azokat, ha nem működnek.

Végezetül szó esett a fintech szektor kilátásairól is. A magyar fintech ökoszisztéma jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit tekintve kiemelten fontos, hogy az új vállalkozások skálázhatóak legyenek és ne csak a magyar piacra fókuszáljanak. A szektorban jelenleg 175 magyar fintech cég működik, és ez a szám várhatóan 200 fölé fog nőni. Kifejezetten fontos még a példaképek szerepe – a SEON esete jól mutatja, hogy Magyarországról is lehet indítani olyan céget, ami megállja a helyét a nemzetközi piacon is. A legfontosabb tanulság azonban az, hogy merjük elhagyni a komfortzónánkat, és új utakat keresni a növekedés és innováció érdekében.

(Címlapkép: Depositphotos)

innovációMAFISZökoszisztémastartupvállalkozás