Az emberiség újabb technológiai mérföldkőhöz érkezett: a Google ugyanis nemrég bemutatta legújabb fejlesztését, a Willow névre keresztelt kvantumszámítógép-chipet. Ezzel olyan számítási problémákat lehet megoldani, amelyekkel még a világ legjobb szuperszámítógépei sem boldogulnának több százezer milliárd év alatt sem.
Mi az a Willow, és miért különleges?
A chip nemcsak sebességében hozott áttörést, hanem abban is, hogy képes exponenciálisan csökkenteni a hibákat, miközben egyre több qubittel skálázható.
A qubit a kvantumszámítógépek alapegysége, és kulcsfontosságú szerepet játszik a gépek teljesítményében. Minél több qubit áll rendelkezésre, annál nagyobb a számítási kapacitás. Azonban a több qubit több hibát is jelenthet – ezt a problémát próbálták a kutatók évtizedek óta megoldani. Most úgy tűnik, a Willow áttörést hozott: a Google csapata képes volt megfelezni a hibaarányt, ami a technológia skálázhatóságának alapvető feltétele.
Hartmut Neven, a Google Quantum AI csapatának vezetője szerint ez a történelmi eredmény „küszöb alatti” teljesítményként ismert a szakmában, ami azt jelenti, hogy sikerült csökkenteni a hibákat a qubitek számának növelése közben – ezzel hosszú távon is használhatóvá téve a technológiát.
Mire lesz jó egy kvantumszámítógép?
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai szerint a Willow csak egy kis lépés a cég végső célja felé, amely egy olyan kvantumszámítógép létrehozása, ami olyan komplex problémák megoldására is alkalmas, mint például gyógyszerek tervezése, fúziós energia fejlesztése vagy az akkumulátorok hatékonyabb tervezése.
A Google kvantumszámítógép-fejlesztési ütemterve hat mérföldkövet határoz meg, és jelenleg a második szakaszban járnak, amit még 2023-ban értek el. Bár még hosszú út áll előttük, a Willow már most ízelítőt ad abból, mire képesek a kvantumszámítógépek.
Veszélyben vannak a kriptovaluták?
Az új technológia azonban nem mindenki számára örömhír. A kriptoszektoron belül régóta fennálló félelem, hogy a kvantumszámítógépek fejlődése veszélybe sodorhatja a kriptovalutákat. Egy ilyen gép képes lehet pillanatok alatt feltörni a jelenleg használt titkosítási rendszereket, ami óriási kockázatot jelenthetne a felhasználók pénzére nézve.
Kevin Rose, a Google korábbi vezető termékmenedzsere szerint azonban még nem kell aggódnunk. A Bitcoin titkosításának feltöréséhez egy olyan kvantumszámítógépre lenne szükség, amely körülbelül 13 millió qubitet tartalmaz. Összehasonlításképp: a Willow „mindössze” 105 qubittel rendelkezik jelenleg.
David Marcus, a Lightspark vezérigazgatója viszont arra figyelmeztetett, hogy a kvantum utáni (“post-quantum”) titkosítási technológiák fejlesztését fel kell gyorsítani. Az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin már korábban javasolt egy lehetséges megoldást. Szerinte egy egyszerű hard fork segítségével a blokkláncok ellenállók maradnának a kvantumszámítógépek jelentette veszély ellen, és a legtöbb felhasználó pénzeszköze érintetlen maradna.
A hard fork egy olyan jelentős változtatás egy blokklánc-hálózat protokolljában, amely visszamenőlegesen nem kompatibilis az előző verzióval. Ez azt jelenti, hogy a hálózatot futtató régi verziójú csomópontok (node-ok) nem tudnak együttműködni az új verzióval. A hard fork eredményeként két különálló blokklánc jöhet létre: az egyik az új szabályokat követi, a másik pedig az eredeti szabályokat.
Mit hoz a jövő?
A Willow bebizonyította, hogy a kvantumszámítógépek gyorsabban fejlődnek, mint gondoltuk. Bár még távol vagyunk attól, hogy a kvantumtechnológia a mindennapi életünk részévé váljon, már most is jelentős áttörésről beszélhetünk. A fejlesztés új kapukat nyithat meg az ipar, az orvostudomány és az energetika előtt – és persze új kihívásokat is hoz, különösen a biztonság terén.
Egy azonban biztos: a kvantumtechnológia fejlődése nem lassul. És bár a Willow jelenleg még nem jelent közvetlen fenyegetést a kriptovalutákra, a “kvantum utáni” világra való felkészülés már most elengedhetetlen.
(Forrás: Cointelegraph)
(Címlapkép: Depositphotos)