Szeptember 8-án harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit az AI Summit Budapest, amely néhány év alatt Magyarország, sőt a régió legnagyobb mesterséges intelligencia-konferenciájává nőtte ki magát. A kétnapos rendezvény nem csupán szakmai fórumként szolgált, hanem közösségi élményt is nyújtott mindazoknak, akik kíváncsiak voltak arra, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a mindennapokat.
Három helyszínen, több ezer résztvevővel
Idén a konferencia a Városliget három ikonikus helyszínén – a Magyar Zene Házában, a Néprajzi Múzeumban és az RTL Ligetben – zajlott. A programokra több mint 3500 érdeklődő váltott jegyet, akik több száz hazai és nemzetközi szakértő előadását hallgathatták meg. A szakmai kínálat lenyűgöző volt: 125 előadás, 50 kerekasztal- és 15 pódiumbeszélgetés, közel 20 workshop és bemutató, 10 stand és 3 digitális kiállítás várta a résztvevőket. A szervezőknek sikerült egy olyan programstruktúrát létrehozniuk, amely minden látogató számára kínált izgalmas és releváns tartalmat.
Látványos nyitány és fesztiválhangulat
A rendezvény egy különleges, mesterséges intelligencia által készített animációs nyitóvideóval indult. Ez a vizuális élmény szimbolikusan megnyitotta a kétnapos eseményt, és előrevetítette a kreatív energiákat, innovációs törekvéseket, amelyek az egész konferenciát áthatották.
A rendezvény nem egy klasszikus kongresszusi központban, hanem a Városliget szívében zajlott, ami egy fesztiválos, „AI-kampusz” hangulatot teremtett. A plenáris előadások, interaktív workshopok és kiscsoportos beszélgetések mellett DJ-k, szórakoztató programok, és robotok is színesítették a napot, így az esemény egyszerre volt konferencia és közösségi fesztivál.
A kíváncsiságtól a mindennapi alkalmazásig
A rendezvény fejlődése jól mutatja, milyen gyorsan vált a mesterséges intelligencia a mindennapok részévé. Az első évben a kíváncsiság dominált, tavaly a nyelvi modellek tömeges elérhetősége miatt a közbeszéd középpontjába került a téma, idén pedig a gyakorlati alkalmazás került a fókuszba.
A plenáris üléseken és tematikus szekciókban szó esett a generatív nyelvi modellek gazdasági és társadalmi hatásairól, az egészségügyi diagnosztikában elért áttörésekről, a pénzügyi szektor és az ipar automatizációjáról, de az űrkutatás, a hadviselés, az okos városok, az oktatás és a kreatív iparágak innovatív megoldásai is fókuszba kerültek.
Hazai és nemzetközi szaktekintélyek együtt
A hazai előadók között szerepelt többek között Bánhegyi Zsófia, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, Keleti Arthur jövőkutató, Dr. Peták István Gábor Dénes-díjas kutatóorvos, valamint Dr. Tari Annamária klinikai szakpszichológus.
A nemzetközi színtér is erőteljesen jelen volt: előadást tartott Dr. Frederik G. Pferdt, a Google első innovációs nagykövete, Bryony Cole, a sextech globális szakértője, valamint Tilesch György, a PHI Institute alapító elnöke. Az ő részvételük biztosította, hogy a konferencia ne csupán hazai, hanem globális perspektívából is értelmezze az AI fejlődését.
Két nap technológiai pezsgés Városligetben
Az eseményt a Magyar Zene Háza Visionary Stage színpadán nyitotta meg Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, majd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadása következett „A versenyképesség kulcsa az innováció” címmel.
Dr. Frederik G. Pferdt előadásában („The last human invention: AGI? – after that, are we in the hands of machines?”) vizionálta az emberiség-gépezet viszonyát, míg Jakab Roland („AI for science, science for AI”) azt mutatta be, milyen kölcsönhatások alakultak ki az AI és tudomány között.
Politikai és gazdasági dimenzióban Prof. Dr. Palkovics László, az MI-bizottság kormánybiztostól hallhattunk egy izgalmas előadást az „AI-világ Magyarországon – térképen a jövő” témában. Ezt követően felmerült a hype és a valóság eltérése is: From Hype to Hard Truths címmel tartottak pódiumbeszélgetést, valamint olyan kérdésekről volt szó, mint az AI üzemeltetése, az adatok védelme és az energia-takarékosság.
A Visionary Stage délután startup-és pénzügyi fókuszba ment át: szó volt arról, hogy vajon meddig fújható az AI-lufi, illetve hogy miként működhet együtt az AI a pénzügyi vezetőkkel („Generatív AI és AI Agents: új szövetségesek a CFO-k mellett”).
Szabályozás, adatvédelem és jogi dilemmák
A szabályozási témák is kiemelt szerepet kaptak. Szolnoki Szabolcs felvezető beszédében a „Digitális szuverenitás és AI: szabályozás az unióban” állt középpontban. Dr. Olivia J. Erdelyi nemzetközi kitekintést adott („Global AI regulatory cases”), míg dr. Vajda Viktor átláthatóbb szabályozási kereteket helyezett kilátásba („AI Act simplification”).
Gyakorlati kérdések is terítékre kerültek: kerekasztal beszélgetés arról, „Ki kerül ki győztesen az üzlet és a jog versenyéből?”, valamint előadás a korrupció elleni küzdelemben betöltött AI-szerepről.
Egészségügy
Az egészségügy az AI Summit központi témája volt, külön színpadon. Dr. Kóka János nyitó keynote-ja után olyan előadások követték, mint “Egészségügyi adatvagyon: stratégia, értékteremtés és biztonság”, vagy “Operációs rendszer az egészségügyhöz: AI-vezérelt platform az egészségügyi rendszer új korszakában”.
Dr. Peták István mutatott be példákat a precíziós onkológia területéről. Voltak beszélgetések kapacitásnövelésről, az orvos-gép együttműködésről, és olyan viták is, hogy hogyan építhető be az AI felelősen a mindennapi klinikai gyakorlatba.
Művészet, média és kreatív iparágak
A kreatív oldal is erőteljesen jelen volt: több előadás is foglalkozott azzal, hogyan használják a Generatív AI-t filmkészítésben, videoklipekben, mozgóképes művészetben. A résztvevők betekintést kaphattak abba, hogyan változik meg az alkotói folyamat, ha AI-eszközöket is bevonnak.
Pszichológiai, társadalmi témák is szerepeltek: Tari Annamária előadása az emberi kapcsolatok AI-által történő átalakulásáról, valamint generációkutatók arról beszéltek, hogyan változik a generációk viszonya az AI-eszközökkel.
Védelmi ipar, űrkutatás és fenntarthatóság
A konferencia nem került el olyan területeket sem, ahol az AI alkalmazása különösen érzékeny vagy nagy innovációs potenciállal bír. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet előadásában a VR technológiákról és katonai alkalmazásukról beszéltek, de volt panelbeszélgetés arról is, hogy milyen fegyverek, milyen pajzsok kellenek a védelmi iparban.
Az űrkutatás kapcsán Dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos tartott előadást, további szakértők pedig bemutatták az EU-Space Law hatásait. Emellett hallhattunk előadásokat radartechnológiáról, valamint a nyílt forráskódú AI-megoldásokról bolygókutatásban.
Oktatás, startupok és vállalati innováció
Az MKIK Prompt Aréna színpadán és más workshopokban gyakorlati témák domináltak: promptolási alapoktól a vállalkozások AI alkalmazásáig; workshopok segítettek megérteni, milyen digitalizációs projektek támogatására lehet számítani; illetve hogy miként válhat az AI partnerré a kkv-szektorban.
Emellett külön panel foglalkozott azzal, hogy „Mit tanít az egyetem, amit nem tud az AI?” – rektorok vitáztak arról, hogyan kellene az egyetemeknek reagálni az AI-korszakra.
Mérföldkő a régióban
Az AI Summit Budapest 2025 mind szervezésében, mind tartalmában egyértelműen új mérföldkő volt. A nagy plenáris előadások, a szabályozási viták, az egészségügyi kihívások, valamint a kreatív-művészeti és startup-területek összekapcsolódása olyan sokszínű programot eredményezett, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők ne csak az AI lehetőségeit, hanem azok korlátait, felelősségi kérdéseit is átérezzék.
A konferencia ezzel megerősítette, hogy Magyarország és a régió aktív szereplője lehet a mesterséges intelligencia fejlődésének – feltéve ha nyitottak vagyunk a tudásra, a szabályozásra és az etikus alkalmazásokra egyaránt.
(Forrás: az év legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciája, AI Summit Budapest 2025)
(Címlapkép: AI Summit)
