Miközben az amerikai tőzsdéken egyre magasabbra szöknek az AI-részvények árfolyamai, a világ másik felén ugyanaz a technológiai történet jóval visszafogottabb árazáson fut. Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon szintén tombol az AI-láz, rekordokat döntenek az indexek, nőnek a vállalati profitok, mégsem szálltak el az értékeltségek. Ez a különbség egyre kellemetlenebb kérdéseket vet fel az amerikai piacról: valóban elkerülhetetlen az extrém drágaság az AI-forradalomhoz?
Ugyanaz a történet, egészen más ár
Az Egyesült Államokban az AI-optimizmus már rég túllépett az egyes részvényeken. A drágaság az egész piacot áthatja: az S&P 500 értékeltsége a hosszú távú CAPE mutató alapján olyan szinteken jár, amelyeket korábban csak a dotkomlufi csúcsán láthattunk. Ez nemcsak a Nvidia vagy a Microsoft árfolyamáról szól, hanem arról, hogy a befektetők mennyire magas árat hajlandók fizetni a jövő ígéretéért.
Északkelet-Ázsiában közben szintén elszabadult az AI-láz. Japán, Dél-Korea és Tajvan részvénypiacai történelmi csúcsokat döntöttek, és az olyan óriások mellett, mint a Samsung vagy a TSMC, kevésbé ismert cégek is látványos emelkedést produkáltak. A japán Advantest árfolyama például közel 800 százalékkal ugrott meg a ChatGPT megjelenése óta. A különbség azonban az, hogy mindez nem extrém értékeltségeken történt: a régió részvényei az előretekintő profitvárakozások alapján továbbra is olcsóbbak a globális átlagnál, és különösen az amerikai papírokhoz képest.
Ez a kontraszt azt sugallja, hogy az AI-forradalom nem szükségszerűen jár buborékszintű árazással. Ugyanaz a narratíva, mesterséges intelligencia, chiphiány, növekvő profitok, Kelet-Ázsiában jóval alacsonyabb belépési áron fut.
Nem a túlértékeltség a fő veszély
A régió piacait ugyanakkor nem lehet kockázatmentesnek nevezni. Északkelet-Ázsiában a legnagyobb fenyegetést nem az jelenti, hogy minden túl drága lenne, hanem az, hogy az indexek teljesítménye néhány technológiai óriásra koncentrálódik. A japán Nikkei öt legnagyobb részvénye ma már az index értékének több mint harmadát adja, Tajvanon pedig az öt legnagyobb cég a teljes piaci kapitalizáció több mint felét uralja.
Ez a koncentráció felerősíti a kilengéseket is. Az elmúlt évben Japán, Dél-Korea és Tajvan piacai jóval volatilisabbá váltak, mint az amerikai tőzsde, miközben a teljesítmény egyetlen sztorihoz, az AI-hoz kötődik. Ha ez a történet megtorpan, az ázsiai piacok sem ússzák meg a korrekciót.
Mégis, az alacsonyabb induló értékeltség bizonyos védelmet jelenthet. Ha az AI-optimizmus egyszer mérséklődik, Kelet-Ázsiában rövidebb az út lefelé, mint a drágán árazott amerikai részvények esetében. Éppen ez teszi különösen nyugtalanítóvá az összehasonlítást: az AI-forradalomhoz nem feltétlenül kell dotkomkorszakot idéző árazás, de Amerika mintha mégis ebbe az irányba haladna.
(Címlapkép: Depositphotos)
