A Joint Venture Szövetség (JVSZ) új szakmai fóruma, az AI & Automatizáció Fórum nemrég elindította első villámfelmérését annak feltérképezésére, hol tartanak ma a magyar vállalatok a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) bevezetésében. Az eddigi eredmények pedig egyértelműen jelzik: a magyar üzleti szféra már nemcsak figyel, hanem aktívan cselekszik az AI-fronton.
A Fórum célja többek közt, hogy támogassa a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését, bemutassa a mesterséges intelligencia és különösen a generatív AI üzleti előnyeit, valamint gyakorlati megközelítéssel segítse az üzleti területek digitalizációját. A mostani felmérés is ezeknek a céloknak a támogatására jött létre. A Fórum elnöke a Peak alapító-vezérigazgatója, Suppan Márton, tiszteletbeli társelnöke pedig Palkovics László, Magyarország mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa.
Dobozos AI-eszközök mindenhol
A válaszadók 89 százaléka már használ dobozos GenAI-eszközöket. A legnépszerűbb megoldások a ChatGPT és a Microsoft Copilot: a megkérdezettek 63 százaléka használja ezeket az eszközöket. Gyakori még a Google Gemini (26%), illetve a GitHub Copilot és a Zoom AI (19-19%) alkalmazása. A vállalatok 52 százaléka saját, egyedi GenAI-fejlesztésbe is belevágott, míg további 41 százalék tervezi ennek elindítását – vagyis a generatív AI messze nem csak a „nagyok játéka” ma már.
Befektetés és stratégia: a következő két év az AI-é lesz
A jövőre vonatkozó terveket látva egyértelmű az irány: a cégek 67 százaléka AI-költéseinek növelését tervezi 2026-ban, 7 százalék pedig jelentős bővítéssel számol. A beruházások jellege is árulkodó: míg a megkérdezettek 30 százaléka a hangsúlyt a már meglévő AI-megoldások előfizetéses formában történő használatára helyezi, addig az egyedi fejlesztések bővítését csak 22 százalék jelölte meg. További 22 százalék kiegyensúlyozott portfólióban gondolkodik, ahol a kész megoldások és a saját rendszerek együtt futnak.
Élen a dokumentumkezelés és tudásmenedzsment
Az egyedi GenAI-megoldások leggyakrabban a belső tudásmenedzsment (57%), a dokumentumkezelés (50%), és az értékesítés és marketing (50%) területein jelennek meg. Szintén erőteljesen fejlődő terület az ügyfélszolgálat (43%) és a pénzügy (29%). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalatok nem elsősorban kísérleteznek, hanem konkrét, napi működést segítő alkalmazásokra fókuszálnak.
Governance és compliance formálódó keretek között
A vállalatok 41 százalékánál már van vagy készül AI-szabályzat, de a governance-struktúra sok helyen még gyerekcipőben jár: az esetek 30 százalékában az AI a IT-részleg alá tartozik, további 41 százaléknál pedig még nem alakult ki stabil irányítási modell.
Az EU AI Act-re való felkészülés vegyes képet mutat: a válaszadók 41 százaléka már dolgozik rajta, 44 százalék viszont még el sem kezdte ezt a munkát, pedig az uniós szabályokat hamarosan minden tagállamban alkalmazni kell.
Oktatás és szemléletformálás: van még tér a fejlődésre
A felmérésből kiderült, hogy az AI-hoz kapcsolódó oktatás legtöbbször ad hoc jellegű (33%), és a felmérés résztvevőinek csak a 30 százalékánál működik strukturált belső képzési program. Mindez arra utal, hogy bár a technológia bevezetése gyorsan halad, a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztési üteme ezzel még nem képes lépést tartani.
C-szintű elkötelezettség
A kitöltők több mint fele (52%) C-szintű vezető volt, ami azt jelzi, hogy az AI és automatizáció immár nem csak IT- vagy innovációs kérdés, hanem stratégiai prioritás. A válaszokból az is látszik, hogy a mesterségesintelligencia-eszközöket bevezető vállalatok jelentős része 2026 első felére ütemezte új megoldásainak indulását.
A JVSZ AI & Automatizációs Szakmai Fóruma a következő hónapokban a villámfelmérés eredményeire építve mélyinterjúkat és esettanulmányokat is készít, hogy bemutassa a hazai vállalatok legjobb GenAI-gyakorlatait. A részletes eredmények egy anonimizált riportban lesznek elérhetők.
A villámfelmérés részletes eredményeit az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni.
A felmérés az alábbi linken érhető el.
(Címlapkép: Depositphotos)
