Amikor a Microsoft 2023-ban bejelentette a Copilotot, sokan úgy érezték, hogy elérkeztünk az „AI a mindennapokban” korszak nulladik fázisához. Az ígéretek szerint a Word dokumentumokat ír meg helyettünk, az Excel gondolkodik, a Teams emlékszik, a Windows pedig végre „ért minket”. Két évvel később viszont egy sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki: a Copilot nem bukás, de messze nem az a gyors, mindent elsöprő forradalom, amit a kezdeti hype sugallt. Kétrészes cikksorozatunkban a Copilot idei évét vesszük górcső alá.
Mi is valójában a Microsoft Copilot?
Fontos tisztázni: a Copilot nem egyetlen termék, hanem egy teljes márkavilág. A Microsoft lényegében minden fontos szoftverébe beépített egy mesterséges intelligenciára épülő asszisztenst, amely természetes nyelven értelmezhető utasítások alapján segít dolgozni. A Microsoft 365 Copilot az irodai munkát támogatja dokumentumírástól meetingösszefoglalókig, a GitHub Copilot a fejlesztők „páros programozója”, a Windows Copilot egy beépített chatbotként él a rendszerben, a Security Copilot a kiberbiztonsági elemzést gyorsítja, míg a Copilot Studio lehetőséget ad arra, hogy a cégek saját, testreszabott AI-ügynököket építsenek.
A közös gondolat mindenhol ugyanaz: az AI ne külön eszköz legyen, hanem egy láthatatlan segítőtárs a Microsoft ökoszisztémán belül.
Honnan jött a „senki sem használja” narratíva?
A generatív AI körüli lelkesedés 2023–2024-ben extrém magasra szökött. Befektetők, elemzők és technológiai vezetők is azt várták, hogy az AI-eszközök villámgyorsan beépülnek a mindennapi munkába, és azonnal látványos termelékenységnövekedést hoznak. Ehhez képest 2024 második felétől és 2025-ben egyre több jel utalt arra, hogy a valós használat lassabban nő a vártnál.
Egy 2025 végén kiszivárgott sajtóértesülés szerint a Microsoft bizonyos területeken óvatosabban állt hozzá az AI-termékek növekedési elvárásaihoz, mert az ügyfelek nem vásároltak olyan ütemben Copilot-licenceket, mint ahogy azt korábban remélték. Ez elég volt ahhoz, hogy megszülessen a leegyszerűsítő, de jól hangzó narratíva: „valójában senki nem használja ezeket”.
A valóság azonban ennél jóval prózaibb. Nem arról van szó, hogy a Microsoft terméke iránt ne lenne érdeklődés, hanem arról, hogy a széles körű, intenzív használat időigényesebb folyamat, mint ahogy azt a marketinganyagok sugallták.
Mi lassítja a Copilot terjedését?
Az egyik legfontosabb tényező az ár. A Microsoft 365 Copilot havi 30 dolláros felára felhasználónként gyorsan hatalmas költséggé válik egy nagyobb szervezetnél, és sok vezető jogosan kérdezi meg: valóban visszahozza-e az árát? Ha a dolgozók csak alkalomszerűen használják, nehéz üzletileg igazolni az előfizetést.
Ehhez jönnek a technikai és szervezeti kihívások. A Copilot akkor igazán hatékony, ha jól strukturált vállalati adatokhoz fér hozzá, de sok cégnél éppen ezen a ponton derül ki, mennyire rendezetlenek a dokumentumtárak, jogosultságok és belső rendszerek. Az AI bevezetése így gyakran nem technológiai, hanem adat- és változásmenedzsment-problémává válik.
Végül ott van az emberi faktor. Az irodai dolgozók többsége évek, évtizedek alatt kialakított munkarutinokkal dolgozik. Egy AI-asszisztens használatát meg kell tanulni, meg kell benne bízni, és aktívan emlékezni kell arra, hogy létezik. Ha nincs belső oktatás, jó példa vagy egy „AI-bajnok”, akkor a Copilot könnyen válik egy drága, de ritkán használt funkcióvá.
Mit mond minderre a Microsoft?
A Microsoft hivatalosan visszautasította azokat az értelmezéseket, amelyek szerint visszavette volna az AI-ambícióit. A vezetők következetesen azt kommunikálják, hogy az AI üzletág „korai fázisban van”, és a felfutás természetes módon fokozatos. Ezzel párhuzamosan a cég rekordösszegeket költ adatközpontokra és AI-infrastruktúrára, ami nehezen lenne összeegyeztethető azzal, ha valóban csalódottak lennének a technológiában.
A Microsoft saját számai szerint a nagyvállalatok túlnyomó többsége már legalább kísérleti szinten kapcsolatba került a Copilottal, a GitHub Copilot pedig kifejezetten sikeresnek számít a fejlesztők körében, több tízmillió felhasználóval. Ez jól mutatja, hogy nem egységes jelenségről van szó: egyes Copilot-termékek gyorsan terjednek, mások lassabban.
Nem minden Copilot egyforma
A különbség leginkább abban rejlik, mennyire illeszkedik az adott Copilot közvetlenül a felhasználó munkájába. A GitHub Copilot szinte észrevétlenül épül be a fejlesztési folyamatba, relatíve olcsó, és azonnali, mérhető időmegtakarítást hoz. Ezzel szemben a Microsoft 365 Copilot komplexebb, drágább, és szervezeti szintű változást igényel, ezért az adaptációja is lassabb. A Copilot Studio pedig még egy lépéssel tovább megy. Itt már nem kész megoldást kapunk, hanem egy építőkészletet, amelyhez szakértelem és erőforrás kell.
Ez jól mutatja, hogy az AI nem önmagában terjed, hanem ott, ahol kézzelfogható, gyors előnyt ad, és nem borítja fel teljesen a meglévő munkamódszereket.
Merre tartunk 2026 felé?
2025 végén a Copilot leginkább egy átmeneti állapotban van. Még külön névvel, külön árazással és külön kommunikációval létezik, de minden jel arra utal, hogy hosszabb távon be fog olvadni az alapfunkciók közé. Ahogy korábban az automatikus helyesírás-ellenőrzés vagy a spam szűrés is különlegesség volt, majd alapelvárássá vált, úgy válhat az AI-asszisztens is „láthatatlanul kötelezővé”.
A tanulság egyszerű, de nem kényelmes: a Copilot nem varázspálca. Aki azonnali csodát vár tőle, csalódni fog. Aki viszont hajlandó időt, energiát és tanulást beletenni, az valódi versenyelőnyre tehet szert. Cikksorozatunk első részében azt tettük rendbe, hogy mi a Microsoft Copilot valójában, miért nem váltotta be azonnal a hozzá fűzött reményeket, és hol csúszik szét a hype és a valóság. A folytatásban viszont a legfontosabb gyakorlati kérdésre térünk rá: hol éri meg ténylegesen Copilotot bevezetni, milyen forgatókönyvek működnek a valóságban, és hogyan lehet elkerülni, hogy egy drága, kihasználatlan AI-funkcióvá váljon?
(Források: TNCR, Reuters, Microsoft)
(Címlapkép: Depositphotos)
