A kínai AI-megoldások megjelenése Európában elsőre stratégiai kockázatnak tűnik. Ám egy olyan globális környezetben, ahol az amerikai technológiai partnerség már nem tekinthető magától értetődőnek, az elutasítás legalább akkora kockázatot jelenthet, mint az együttműködés. Európa számára a tét az, hogyan marad versenyképes az AI-alapú gazdaságban.
2025 január 20-án a DeepSeek még egy alig ismert, fedezeti alapból kinőtt hangcsoui technológiai startup volt. Egy héttel később azonban már egy új hullám jelképeként emlegették: a cég olyan mesterséges intelligencia modellt mutatott be, amely képességeiben felvette a versenyt a Szilícium-völgy legfejlettebb megoldásaival, miközben jóval olcsóbban volt fejleszthető és üzemeltethető.
Miután az elmúlt évben végigküzdötték magukat a kínai piac rendkívül éles versenyén, a DeepSeek és hasonló, „házi fejlesztésű” riválisai most külföldön keresik a növekedési lehetőségeket. A legnagyobb profitot aligha az Egyesült Államokban találják meg, amely egyre inkább geopolitikailag zárt térnek számít, ahogyan a globális dél piacai sem ígérnek gyors megtérülést. Így Európa válik a figyelmük első számú célpontjává.
Az öreg kontinensen a Kínából érkező új technológia sokak szemében inkább fenyegetésnek tűnik. A kínai elektromos autók már most jelentős szeletet hasítanak ki a német és francia autógyártók piacából. Több uniós tagállam megpróbálta korlátozni a DeepSeek chatbotjához való hozzáférést is, attól tartva, hogy az európai vállalatok és állampolgárok adatai Kínába kerülhetnek. Senki sem szeretne egy geopolitikai riválistól függni egy olyan infrastruktúrában, amely egyre inkább kritikus jelentőségűvé válik. Ezek az aggodalmak jogosak. Az AI esetében azonban Kína, ha Európa okosan közelít hozzá, akár előnyt is jelenthet.
Miért érdemes nyitni a kínai AI felé?
Három ok szól amellett, hogy az európai vállalatok ne zárkózzanak el a kínai AI-modellektől.
Az első a minőség. A kínai megoldások szinte ugyanazt a szintet hozzák, mint amit az OpenAI, az Anthropic vagy a Google kínál, ami a legtöbb felhasználó számára bőven elegendő. Demis Hassabis, a Google AI-vezetője szerint a kínai modellek mindössze „néhány hónapos” lemaradásban vannak az amerikaiaktól. Ráadásul sok közülük ingyenesen elérhető, és üzemeltetésük is viszonylag alacsony költségű.
A második ok éppen ebből fakad: a nyitottságból. Míg a vezető amerikai cégek zárt, „fekete doboz” megoldásokat kínálnak, a nyílt modellek könnyen testre szabhatók, és helyi infrastruktúrán is futtathatók. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a felhasználók egyetlen szolgáltatóhoz láncolódjanak. Ha az OpenAI vagy az Anthropic egyik napról a másikra eltűnne, ügyfeleik komoly problémába ütköznének. Ha viszont a DeepSeek szűnne meg, a felhasználók továbbra is futtathatnák a modell betanítás során kialakult paramétereit saját adataikon és saját szervereiken. Ez a megközelítés az adatlopással kapcsolatos félelmeket is mérsékli. Bár amerikai cégek, például a Meta is kínálnak nyílt modelleket, ezen a területen jelenleg Kína diktálja a tempót.
Van egy harmadik, talán kevésbé nyilvánvaló érv is: a kínai AI biztosítékot jelenthet nemcsak a szolgáltatói függőség, hanem a kizárás ellen is. Donald Trump második elnöki eskütétele előtt abszurdnak tűnt volna attól tartani, hogy Európa hozzáférése az amerikai technológiákhoz korlátozottá válik. Ma, amikor az Egyesült Államok vezetése a transzatlanti kapcsolatokat is kész geopolitikai alkuk tárgyává tenni, elég csak Grönland ügyére gondolni, egy olyan elnöki rendelet, amely az amerikai AI-cégek európai tevékenységét korlátozza, már nem elképzelhetetlen. Ahogyan az sem, hogy Európa részéről születnek majd korlátozások az amerikai technológiákkal, például a felhőszolgáltatásokkal szemben.
Nem modellépítő nagyhatalom, hanem alkalmazási éllovas
Egy széttöredező világban Európa hosszú távú érdeke természetesen saját AI-iparának erősítése. Ugyanakkor reálisan nézve a kontinens nem válik modellfejlesztő szuperhatalommá. Abban viszont igen, hogy a technológiát hatékonyan alkalmazza.
Jelenleg az uniós vállalatok 37 százaléka használ generatív AI-t, ami megegyezik az amerikai aránnyal. A feldolgozóiparban az európai cégek már most előnyben vannak. A nyílt modellek, köztük a kínai fejlesztések, alkalmazása ezt az előnyt tovább növelheti.
Nyitott út
Az európai döntéshozók is érzékelik ezt. A DeepSeek korlátozására irányuló korai próbálkozások, jelentős iparági lobbi hiányában, nagyrészt elhaltak. Januárban az Európai Bizottság kezdeményezést indított a nyílt modellek terjedését akadályozó tényezők feltérképezésére és lebontására.
Mindez nem garantálja Európa technológiai függetlenségét. Az uniós vállalatok továbbra is nagymértékben függenek az amerikai hardvertől, különösen az Nvidia chipjeitől. A kínai szoftverek használata pedig továbbra is hordozza a megszokott kockázatokat. Európa számára azonban jelenleg a nagyobb veszély nem ezekben rejlik, hanem abban, ha reflexszerűen elutasítja őket.
