Azt gondolhatnánk, hogy a Z generációs fiatalok, akiket „digitális bennszülötteknek” is szokás nevezni, mesterien eligazodnak az online térben, és tisztában vannak az internetes veszélyekkel. Hiszen ők azok, akik már beleszülettek az okoseszközök világába, és nap mint nap használják a közösségi médiát, az online vásárlási platformokat és az egyéb digitális szolgáltatásokat.
De vajon valóban olyan tudatosak, mint hisszük? Egy friss kutatás éppen az ellenkezőjét mutatja: a 16 és 29 év közötti fiatalok különösen ki vannak téve az adathalász támadásoknak és más online csalásoknak.
A közösségi média csapdájában
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a vizsgált fiatalok 82,9 százaléka legalább egyszer bedőlt egy gyanús üzenetben található linknek. Ennek egyik fő oka az, hogy ez a korosztály az összes többi csoportnál aktívabban használja a közösségi média platformokat, és sokszor ösztönösen, meggondolatlanul kattint egy üzenetre vagy egy linkre.
„A fiatal felnőttek több közösségi média szolgáltatást használnak, mint bármely más korcsoport, ami vonzó célponttá teszi őket a csalók számára.” – mondta Jennifer Klütsch, a kutatás vezetője és az RWTH Aachen Egyetem munka- és mérnökpszichológiai tanszékének kutatója.
A közösségi média világa gyors és impulzív döntésekre készteti a felhasználókat. Az emberek gyakran anélkül kattintanak egy hivatkozásra, hogy alaposan megvizsgálnák annak hitelességét, pusztán azért, mert nem akarnak lemaradni egy fontos információról vagy egy közösségi eseményről. Ez az ún. FOMO (Fear of Missing Out) jelenség – vagyis a kimaradástól való félelem –, ami jelentősen növeli a fiatalok sebezhetőségét.
A csalók kifinomult technikái
A csalók nem véletlenszerűen támadnak. Pontosan tudják, hogy mely korosztály milyen online platformokat használ, és személyre szabott módszereket alkalmaznak. Egy másik kutatás szerint a Z generációs fogyasztók 21 százaléka már esett áldozatul közösségi médián keresztül csalásnak. A csalók előszeretettel használják ki az emberek félelmeit, vágyaikat és szokásaikat. Például:
- Az álláshirdetések és ál-munkaközvetítők gyakran célba veszik a pályakezdőket, akik tapasztalatlanok az álláskeresésben.
- Az online vásárlási csalások kifejezetten a fiatalokat célozzák, akik gyakran rendelnek webshopokból.
- A befektetési csalások pedig a pénzügyi tudatosságot még csak tanuló fiatal felnőtteket veszik célba.
Ezek a módszerek ráadásul egyre kifinomultabbak. A mesterséges intelligencia térnyerésével a csalók hamis, de hitelesnek tűnő üzeneteket, e-maileket vagy weboldalakat hoznak létre, amelyek sokszor szinte felismerhetetlenek az eredeti verziókhoz képest.
A fiatalok nagyobb veszélyben vannak, mint gondolnánk
Bár sokan úgy vélik, hogy az online csalások főként az idősebbeket érintik, az adatok mást mutatnak. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (Federal Trade Commission, FTC) szerint a 18 és 59 év közöttiek 34 százalékkal nagyobb valószínűséggel esnek áldozatul csalásoknak, mint a 60 év felettiek. Az FTC adatai alapján:
- A fiatal felnőttek 86 százalékkal nagyobb valószínűséggel válnak online vásárlási csalások áldozatává.
- 330 százalékkal nagyobb eséllyel esnek bele a befektetési csalások csapdájába.
- Az álláskereséssel és munkaközvetítőkkel kapcsolatos csalások pedig 448 százalékkal gyakoribbak ebben a korosztályban, mint az idősebbeknél.
Az Y és a Z generáció tagjai jóval nagyobb arányban jelentettek pénzügyi veszteségeket is: míg náluk ez az arány 36-39 százalék, addig a baby boomereknél csupán 19 százalék.
Hogyan lehet védekezni?
Bár az online csalások egyre kifinomultabbá válnak, néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthető a kockázat:
- Ne kattintsunk automatikusan egy linkre! Mindig ellenőrizzük a feladót és az URL-címet. Ha ismeretlen vagy gyanús, jobb, ha nem kattintunk rá.
- Használjunk kétlépcsős hitelesítést! Ez megnehezíti a csalók dolgát, ha megpróbálják ellopni a fiókunkhoz tartozó adatokat.
- Ne osszunk meg túl sok személyes információt a közösségi médiában! A csalók ezeket az adatokat felhasználhatják a megtévesztésünkre.
- Figyeljünk az érzelmekre ható üzenetekre! Ha egy üzenet pánikot kelt („Sürgősen kattintson ide!”) vagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen („Nyert egy iPhone-t!”), valószínűleg csalás.
- Ellenőrizzük az információkat hivatalos forrásból! Ha egy bank vagy állásközvetítő cég keres meg minket, először látogassuk meg a hivatalos weboldalukat, és ott ellenőrizzük az információkat.
Konklúzió
A Z generációs fiatalok ugyan már a digitális világba születtek, de éppen az online térben való magabiztosságuk miatt válnak könnyű célponttá az adathalászok és csalók számára. Az impulzív döntések, a kimaradástól való félelem és a közösségi média intenzív használata miatt sokan bedőlnek a megtévesztő üzeneteknek.
A csalások felismerése és az alapvető digitális biztonsági szabályok betartása azonban segíthet abban, hogy elkerüljük a kellemetlen pénzügyi veszteségeket. Ahogy az FTC is figyelmeztet, ma már bárki válhat csalás áldozattá. Éppen ezért jobb elővigyázatosnak lenni – különösen egy olyan világban, ahol az online fenyegetések egyre kifinomultabbá válnak.
(Forrás: PYMNTS)
(Címlapkép: Depositphotos)
