A szeptember 24-én megrendezett Change the Game konferencia egyik legizgalmasabb programpontja „A siker ára” című kerekasztal-beszélgetés volt, amelyben négy meghatározó üzleti szereplő osztotta meg tapasztalatait: Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója, Gangel Péter, a Bizalmi Kör vezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs igazgatója, valamint Gácsi-Nagy Zsófia, a Premium Social Club For Business vezetője. A moderátor szerepét Kőszegi András töltötte be. A beszélgetés fókuszában az a kérdés állt, hogy milyen áldozatokat kell hozni a sikerért, és hogyan lehet a vállalkozói világ folyamatosan változó környezetében helytállni.
Energetikai kihívások és globális összefüggések
Károlyi Zsuzsanna az energetikai szektorból hozott példákat, ahol az elmúlt években a geopolitikai feszültségek, a gázárrobbanások és az ellátásbiztonság kérdései mindennapos kihívásokat teremtettek. Mint hangsúlyozta: az energia minden gazdasági és technológiai fejlődés alapja, a digitalizációtól a mesterséges intelligenciáig minden ágazat energiaigényes. A fenntartható ellátás biztosítása ezért nem pusztán iparági kérdés, hanem társadalmi felelősségvállalás is.
A szakember arra is rámutatott, hogy az energetika csak úgy tudott reagálni, hogy „kilépett a sémákból”: új üzletágak indultak, a zöld átállás felértékelődött, a cégeknek pedig folyamatosan meg kellett újítaniuk működésüket, hogy versenyben maradjanak.
HR és vezetői dilemmák – a vállalkozók hétköznapi gondjai
Gangel Péter betekintést adott a Bizalmi Kör által működtetett mastermind csoportok tapasztalataiba. A számok beszédesek: a vállalkozókat leginkább az emberi tényezők foglalkoztatják. A kérdések 43 százaléka HR-rel kapcsolatos: csapatépítés, új munkakörök, generációs különbségek kezelése.
A második legnagyobb kihívást (41%) a stratégiai iránykeresés jelenti: merre vigyék tovább a céget, hogyan alkalmazkodjanak a bizonytalan környezethez. Péter kiemelte, hogy bár a munkaerőpiac kezd élénkülni, a megfelelő szakemberek megtalálása és megtartása továbbra is kritikus pont. A beszélgetés során a generációs különbségek is előtérbe kerültek: míg a fiatalabbak természetesnek veszik a digitális eszközök használatát, addig az idősebb vezetőknek ez gyakran komoly kihívást jelent.
A fintech világ tanulságai: tőke nélkül is elérhető a siker
Suppan Márton, a Peak alapítója és ügyvezetője a fintech piacról hozott tapasztalatokat. Elmondta, hogy cégét tudatosan építette külső tőkebevonás nélkül, ami egyszerre jelentett előnyt és hátrányt. Előnyt, mert teljes kontrollt tarthatott a cég irányítása felett, és hátrányt, mivel a nemzetközi versenytársak sokszor óriási befektetésekhez jutottak, aminek köszönhetően gyorsabban tudtak növekedni.
Suppan úgy fogalmazott: a siker ára részben az volt számára, hogy le kellett mondania a B2C piacról. Ennek következtében a banki és vállalati ügyfelek kiszolgálására fordult, ami viszont stabilabb alapokra helyezte a vállalkozást. Emellett kiemelte azt is, hogy ebben a Peak tanácsadói- és médiatevékenysége óriási stratégiai előnyt jelentett, hiszen így mindig pontosan látták, merre tart a piac.
Egyéni és családi áldozatok női vezetői szemszögből
Gácsi-Nagy Zsófia személyesebb oldalról közelítette meg a kérdést. Családi vállalkozás vezetőjeként testvéreivel és szüleivel együtt építette a céget, így közelről tapasztalta meg a generációváltás kihívásait.
Számára a siker ára sokszor a családi életből vett el időt: nem minden ünnepen tudott jelen lenni, és gyakran választania kellett a vállalkozás és a magánélet között. Hangsúlyozta, hogy nőként és anyaként még élesebben jelentkezik ez a dilemma: „ott lenni a gyerek első óvodai előadásán vagy a céget építeni – mindkettőnek ára van”.
Zsófia szerint a legnagyobb tanulság, hogy a siker nem csupán pénzben mérhető: az egészség és az emberi kapcsolatok megtartása ugyanúgy része annak.
Fenntarthatóság és vállalati kultúra
A beszélgetés során többször is visszatérő téma volt a fenntarthatóság. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a környezettudatosság ma már nem extra, hanem alapelvárás, amelynek bele kell épülnie a vállalati kultúrába.
Gangel Péter hangsúlyozta: a fejlesztést és a fenntarthatósági beruházásokat nem lehet kizárólag pályázatokból finanszírozni, ezeknek a termékek és szolgáltatások árába kell beépülniük.
Károlyi Zsuzsanna hozzátette: a nemzetközi tőke is oda megy, ahol megfelelő rentabilitást és hosszú távú fenntarthatósági stratégiát lát. Ha egy ország vagy egy vállalat nem képes erre, a beruházások elmaradnak.
A siker valódi ára: egészség és mentális egyensúly
A beszélgetés egyik legerősebb pillanata volt, amikor a résztvevők arról vallottak, hogy a siker legnagyobb ára sokszor az egészség. A folyamatos stressz, a krónikus terhelés, az állandó alkalmazkodási kényszer előbb-utóbb testi tünetekben is megnyilvánul.
Zsófia külön kiemelte: a krónikus stressz olyan állapotot teremt, amely hosszú távon felőrli az embert, és vállalkozóként sokszor észrevétlenül adja fel valaki a testi-lelki jólétét a cég érdekében. A résztvevők szerint ezért a jövő vállalkozói kultúrájában egyre fontosabb lesz a mentális egészség védelme, az egyéni felelősségvállalás, és annak tudatosítása, hogy a siker nem érhet többet az emberi életeknél.
A változás mint lehetőség
A kerekasztal végén mindenki egyetértett abban, hogy a siker ára mindig az egyéni döntésekben rejlik. Lehet az anyagiakról való lemondás, családi kompromisszum, egészségi kockázat vagy folyamatos tanulás – valamit mindenki fizet. Ugyanakkor a változásban ott a lehetőség is. Suppan Márton szerint minden nagy krízis növekedési lehetőséget rejt, ha a vállalkozó képes gyorsan reagálni.
A kerekasztal üzenete így összefoglalható: a siker ára magas, de tudatos döntésekkel és felelős vezetői attitűddel elérhető, hogy ne pusztán nyerjünk, hanem hosszú távon is fennmaradjunk – emberként és vállalkozóként egyaránt.
(Címlapkép: Depositphotos)
