Június 13-án megrendezésre került az év egyik legjelentősebb üzleti rendezvénye, a Business Fest. Az esemény keretében öt szakmai rendezvény kapott helyet a Millenárison: a HR Fest, az IT Fest, a Sales Fest, az Ecommerce Fest és a Business Builders. Az eseményen a fintech.hu és a Peak csapata is képviseltette magát.
Az IT Fest Payment színpadán számos izgalmas előadást hallhattak a résztvevők. A “Fintech és a digitális bankolás jövője” című kerekasztal-beszélgetés során a fintech és banki szcéna kiemelkedő alakjai osztották meg gondolataikat a témával kapcsolatban. A résztvevők között szerepelt Suppan Márton, a Peak alapítója és vezérigazgatója; Dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil Simple Pay ügyvezető helyettese; valamint Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank Zrt. digitális és vállalati fizetésekért felelős vezetője. A beszélgetést Horváth Balázs, a RowanHill Digital partnere moderálta.
A fintechek és bankok kapcsolata
Általánosságban elmondható, hogy nem csak a magyar, de a nemzetközi fintech cégek többsége is a B2B szegmensre fókuszál és egyre ritkább az, hogy startupként valaki a B2C szegmensre fókuszálva kezd el építkezni. Azok a fintech cégek tudnak labdába rúgni a piacon, akik vagy egy bank bizalmát élvezik, vagy egy bank háttérrendszeriben nyújtanak segítséget. A beszélgetés első részében azt a kérdést vitatták meg a résztvevők, hogy van-e olyan fintech, amely képes banki kapcsolat nélkül is nyereségesen működni.
Czimer Gergely szerint erre az az egyszerű válasz, hogy nincsen. Elmondása szerint a fintech cégek általában azért jönnek létre, mert a bankszektor bizonyos szolgáltatásokat csak drágán és lassan tud nyújtani, így a fintech cégek ezekre a területekre összpontosítanak. Példaként említette a devizautalásokat, ahol a fintech cégek gyorsabb és olcsóbb megoldásokat kínálnak. Hangsúlyozta, hogy a fintech cégek egy része a bankszektor ügyetlensége miatt jött létre, és hogy sok esetben a bankok maguk teremtik meg a fintech cégek működési lehetőségeit. Kiemelte, hogy a fintech cégek sok esetben a banki szolgáltatások kiegészítőiként működnek, és ez a szimbiózis mindkét fél számára előnyös lehet.
Dr. Al-Absi Gáber “kettős szerepben” van, hiszen startupperként kezdte, majd egy banki befektetésű fintech cégben talált magára. Elmondása szerint, bár lehet fintech cégeket bankok nélkül működtetni, hosszú távon azonban elengedhetetlen a bankokkal való együttműködés. Ugyanakkor megjegyezte, hogy létezhet olyan, hogy nem banki tulajdonú fintech megtalálja a számítását a piacon. A nap végén azonban a banki ökoszisztémához mindenképp kapcsolódniuk kell. Kiemelte, hogy az OTP Mobil esetében a banki támogatás fontos volt, de a cég sikere nem kizárólag ennek köszönhető.
Suppan Márton is hasonló véleményen volt; szerinte sem létezhet fintech bank nélkül. A Peak vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt 12 évben a cég kumulált árbevételének több mint 90 százaléka jött banki ügyfelektől. Véleménye szerint azonban az is a bankszektorhoz való kötődést jelenti, ha valamely cégbe egy olyan befektetési alap invesztál, aminek a hátterében banki tőke áll.
A fintechek jövője
A beszélgetés második részében a résztvevők a fintech- és bankszektor konszolidációját vitatták meg. Ebben a szekcióban a McKinsey azon állítását járták körbe, miszerint 2050-re a jelenlegi pénzintézetek 90 százaléka el fog tűnni a banki összeolvadások következtében.
Suppan Márton szerint ez egy elnagyolt állítás, ugyanakkor várható egy konszolidáció a banki és fintech piacon is – ez azonban a fintech szektort fogja érinteni inkább. Sok fintech cég vagy csődbe fog menni, vagy beolvad nagyobb pénzintézetekbe, ehhez azonban nem kell 25 évet várni. Példaként említette, hogy a régiós piacokon is történnek már ehhez hasonló folyamatok jelenleg is. A Peak alapítója szerint azonban nem csak a fintech cégeknek, de az inkumbens bankoknak is szükségük lesz a konszolidációra a hatékonyság növelése, a szabályozásoknak való megfelelés, valamint a technológiai fejlődés érdekében.
Dr. Al-Absi Gáber is egyetértett abban, hogy a fintech szektorban konszolidáció várható. Hangsúlyozta, hogy a banki ökoszisztéma nem fog eltűnni, sokkal inkább át fog alakulni és alkalmazkodni fog az új körülményekhez.
Czimer Gergely szerint a fintech szektorban korábban már végbement egy tisztítótűz, a szabályozás őket is “mederbe terelte”. Szerinte a bankok és fintech cégek közös jövője az adatmegosztás és a szabályozások által meghatározott versenyben rejlik. Hangsúlyozta, hogy a PSD2 és PSD3 szabályozások új lehetőségeket teremtenek mind a fintech, mind a bankszektor számára, és hozzájárulnak a verseny élénkítéséhez és az innováció előmozdításához.
Kiemelt területek és fejlesztések
A beszélgetés végén a résztvevők megosztották, hogy mely területeken látják a legnagyobb potenciált a digitális bankolás jövőjében.
Czimer Gergely a payment területét és az API infrastruktúra fontosságát emelte ki, amely lehetővé teszi a fintech cégek számára a banki szolgáltatásokhoz való kapcsolódást.
Dr. Al-Absi Gáber szerint az azonnali fizetési rendszerek (AFR) elterjedése lesz meghatározó, különösen Európában. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió célja a két nagy amerikai kártyatársaság befolyásának csökkentése, és az AFR egy olyan lehetőség, amely elősegítheti ezt a folyamatot.
Suppan Márton hangsúlyozta, hogy a Peak alapvetően üzleti ideológiák mentén fejleszt termék- és szolgáltatáscsaládokat. Három területet emelt ki: a 18 év alattiak pénzügyi edukációját, a bevándorló munkavállalók pénzügyi igényeinek kiszolgálását, valamint a kis- és középvállalatoknak szóló Beyond Banking megoldásokat. Elmondta, hogy a Peak célja, hogy ezekre a területekre összpontosítva nyújtson innovatív és hatékony megoldásokat.
Horváth Balázs a beszélgetést az adatvédelem fontosságával zárta, hangsúlyozva, hogy ez a terület is jelentős figyelmet és fejlesztést igényel a fintech és banki szektorokban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitális bankolás jövője szorosan összefügg a technológiai innováció és a szabályozási környezet összehangolásával.
(Címlapkép: Depositphotos)
