A Visa ma már nem csupán kártyatársaság, hanem egy globális fizetési technológiai vállalat, amely Magyarországon is jelentős növekedést ért el az elmúlt években. A cég a mesterséges intelligenciától a stablecoinokig formálja a fizetések jövőjét – miközben a magyar csapat a régió egyik leggyorsabban fejlődő egységévé vált. Sármay Bencével, a Visa Magyarországért felelős vezetőjével beszélgettünk a vállalat jövőképéről, innovációiról és céljairól.
Magyarország a Visa nyolc országot magába foglaló klaszterének (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia) részeként a növekedés motorja a kelet-közép-európai régióban.
„Mi vagyunk a growth engine az egész régióban” – mondja Sármay. – „Szép eredményeket értünk el az elmúlt években, majdnem megdupláztuk a piaci részesedésünket.”
A magyarországi Visa-csapat is dinamikusan fejlődött az elmúlt években: öt év alatt megnégyszerezték az alkalmazotti létszámot, és egy fiatal szakértői gárda támogatja a bankokat, fintech szereplőket és kereskedőket.
A helyi digitalizációs környezet is kifejezetten kedvező – a magyar felhasználók nyitottak az innovációra, a mobilfizetés egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt, a vállalkozások pedig egyre inkább felismerik a modern fizetési megoldások előnyeit. Épp ezért nem véletlen, hogy a Visa Magyarországon a következő években is a piac egyik leggyorsabban növekvő szereplője szeretne maradni.
A kártyás fizetések valódi ára – tévhitek és valóság
Az elmúlt évtizedekben sokszor elhangzott, hogy a kártyás fizetés drága, különösen a kisvállalkozások számára. Sármay Bence szerint azonban ez az állítás mára elavult.
„A készpénznek is van költsége, közvetlen és társadalmi is – csak nem feltétlenül gondolunk bele: Tárolni kell, szállítani, biztosítani. Másrészt szoros összefüggésben van egy ország gazdasági fejlettsége a készpénzhasználat mértékével. Minden egyes százalék, amellyel a digitális fizetések aránya javítható, kimutatható növekedést jelent az ország GDP-jében. Ha mindent számba veszünk, a készpénzkezelés drágább, mint a kártyaelfogadás” – fogalmaz.
A Visa számításai szerint a kártyaelfogadás nemcsak biztonságosabb, hanem üzletileg is jobban megtérül. A kereskedők fele átlagosan 12 százalékos forgalomnövekedésről számolt be, miután bevezette a digitális fizetést és 57 százalék szerint az ügyfelek többet költenek, ha bankkártyával fizetnek.
„Amikor meglátják a Visa-logót, három és félszer nagyobb eséllyel gondolják azt, hogy egy webshop biztonságos és két-háromszor nagyobb valószínűséggel lépnek be egy üzletbe a vásárlók” – emeli ki Sármay. – „Ez nemcsak a márka ismertsége, hanem a brandhez kapcsolódó bizalom miatt van így.”
A Visa ugyanakkor igyekszik költséghatékony megoldásokat kínálni a kisebb vállalkozások számára is. Jó példa erre a Tap to Phone technológia, amely lehetővé teszi, hogy egy okostelefon terminálként működjön, így egy fodrász vagy kézműves árus külön eszköz nélkül fogadhatja el a kártyás fizetéseket.
Emellett a cég elindította a Digitális Fizetés Programot (DFP) is, amely azokat a kereskedőket segíti, akik még nem léptek be az online térbe.
„Sok kisvállalkozásnak nincs webshopja, vagy ha van is, nem biztosít digitális fizetési lehetőséget. Ezen szeretnénk változtatni” – mutat rá Sármay.
Visa Direct – a vállalati pénzmozgások új generációja
A Visa sokak fejében még mindig a bankkártyát jelenti, valójában azonban a cég már rég többet kínál a hagyományos tevékenységénél.
„Ma már nem egyszerűen kártyatársaságként, hanem fizetéstechnológiai vállalatként tekintünk magunkra” – mondja Sármay Bence. – „A Visa Direct például lehetővé teszi, hogy azonnal lehessen pénzt küldeni vagy fogadni több mint 11 milliárd végpont között, amibe a kártyákon felül bankszámlák, sőt wallet-ek is tartoznak, átlátható és biztonságos módon.”
A megoldás lényege, hogy gyors, határokon átnyúló pénzmozgást tegyen lehetővé, alternatívát kínálva a lassabb és drágább nemzetközi banki átutalásokkal szemben. A Visa ezt a területet „money movement” néven fogja össze.
A Visa Direct valós vagy közel valós időben teljesíti a tranzakciót. Azokban az esetekben pedig ahol ez tovább tart – ez a fogadó fél bankjától függ -, ott is lehet tudni, hogy mennyi idő alatt teljesül az utalás, milyen díjak mellett.
„Ez óriási előrelépés a transzparencia terén. A küldő és a fogadó fél is pontosan tudja, hol van a pénz” – mondja Sármay.
A megoldás nemcsak bankoknak, lakossági ügyfeleknek és nagyvállalatoknak lehet vonzó, hanem fintech cégeknek és exportáló kkv-knak is. Mindez különösen fontos a magyar gazdaságban, ahol a külpiacokra lépő vállalkozások számára a költséghatékony és gyors nemzetközi tranzakció valódi versenyelőnyt jelenthet.
„A Visa Direct globális elérést biztosít, miközben költséget és időt spórol meg” – foglalja össze Sármay.
Click to Pay és a biztonság új dimenziója
A digitális fizetések egyik legnagyobb kihívása mindig is a biztonság és az egyszerűség egyensúlya volt. A Visa Click to Pay fejlesztése, pontosan ezt a kettőt egyesíti: az online térbe hozza át a fizikai világ érintéses élményét.
„A Click to Pay azt teszi lehetővé, hogy ne kelljen minden alkalommal bepötyögni a kártyaadatokat – egyetlen kattintással, tokenizáltan fizethetünk” – magyarázza Sármay.
A tokenizáció lényege, hogy nem az eredeti kártyaszám utazik a tranzakció során, hanem egy egyedi, titkosított azonosító (token), amely önmagában nem használható. Ez a megoldás különösen azon vásárlásoknál jelent óriási előrelépést, ahol a vásárló nem regisztrált felhasználó, és korábban nem mentette el a kártyáját.
A biztonságra a Visa különösen nagy hangsúlyt fektet: a vállalat már több mint 30 éve használ mesterséges intelligenciát csalásmegelőzésre. Jelenleg több mint száz AI-alapú biztonsági alkalmazás védi a tranzakciókat világszerte. Másodpercenként 83 ezer tranzakciót vizsgálnak meg, több mint 500 adatpont alapján, még azelőtt kiszűrve a csalást, hogy az megtörténne.
Ennek köszönhetően a Visa rendszerei évente 40 milliárd dollárnyi kártól óvják meg a felhasználókat és a partnereket. A cég biztonsági technológiáit nemcsak a kártyás, hanem más típusú, valós idejű fizetések esetében is sikerrel alkalmazzák.
„Egy brit valós idejű fizetési rendszer fraud adatait átfuttattuk a mi AI-modulunkon, és több mint a felét megfogtuk a csalásoknak. Ez 330 millió fontnyi megtakarítás lett volna évente” – hoz példát a régióvezető.
Az oktatás ereje – hogyan védi magát a felhasználó?
Bár a technológiai védelmi vonalak egyre erősebbek, a csalók is fejlődnek. Egyre több támadás célozza közvetlenül a felhasználókat: például adathalász e-mailekkel, hamis telefonhívásokkal vagy átverős hirdetésekkel.
„Eljutottunk oda, hogy a rendszerek már annyira biztonságosak, hogy a bűnözők inkább a felhasználót támadják” – mutat rá Sármay.
A Visa erre reagálva nemcsak technológiával, hanem edukációval is védi a fogyasztókat. A vállalat több éve futtat közös kampányokat partnereivel, például az OTP Bankkal, hogy felhívják a figyelmet az online csalások veszélyeire.
„Podcastokban, tévében, rádióban és a közösségi médiában – minden fórumon jelen vagyunk. A cél az, hogy mindenki tudja: a bank soha nem kéri el a kártya- vagy más érzékeny adatokat.”
A kommunikáció tudatosan közérthető és empatikus.
„A csalók kifinomult pszichológiai módszereket használnak – mi pedig tudást adunk a felhasználóknak, hogy felismerjék ezeket a trükköket” – teszi hozzá a szakember.
A Visa ezen felül a KiberPajzs program tagja is, ahol közösen dolgozik a kezdeményezés tagjaival a hazai kiberbiztonsági tudatosság javításán. A háttérben pedig egy hatalmas, globális biztonsági háló működik: havonta több mint 500 millió támadás éri a Visa rendszereit, amelyeket több ezer kiberbiztonsági szakember felügyel napi 24 órában, öt különböző nemzetközi központból.
Magyarország a digitális fizetések élvonalában
Bár sokan gondolják, hogy Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok előrébb tart a digitális fizetési infrastruktúra terén, Magyarország valójában az élmezőnyben van.
„Az érintéses fizetések aránya alapján, globálisan a második vagy harmadik helyen állunk” – emeli ki büszkén Sármay Bence, hozzátéve: „Magyarországon mindennapos már az érintéses és mobilos fizetés, és ez a biztonságot is növeli.”.
A magyar fogyasztók 60 százaléka szeretne már digitálisan fizetni, és bár ez még nem minden esetben valósul meg, az irányt egyértelműen mutatja. Az okoseszközökben tárolt, tokenizált kártyák használata egyre elterjedtebb, ami Sármay szerint újabb biztonsági szintet jelent:
„A tokenizáció önmagában 60 százalékkal csökkenti a csalások számát.”
A fizetési szokások változása nemcsak technológiai, hanem kulturális kérdés is. A fiatalabb generációk számára természetes a digitális megoldások használata, míg az idősebbeknél még megfigyelhető némi bizalmatlanság – de ez is gyorsan oldódik.
Prémium kártyák, prémium élmények: a Visa új stratégiája
A Visa az utóbbi években tudatosan erősítette jelenlétét a prémium szegmensben, mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek körében. A prémium Visa-kártyákhoz ma már számos exkluzív szolgáltatás jár, különösen az utazási élmények területén. Ilyen például a reptéri Fast Track, amely gyorsított biztonsági ellenőrzést biztosít, valamint a hozzáférés a repülőtéri várókhoz. Ahogy Sármay fogalmaz:
„Ezek ma már kötelező higiéniai elemei egy prémium kártyának.”
A kultúra és az életmód terén is építkezik a Visa: ebbe a koncepcióba illeszkedik a stratégiai partnerség a Magyar Zene Házával, és a Művészetek Völgye Fesztivál támogatása.
„A kultúra, az utazás és az életmód kéz a kézben jár – ezek a területek adják a prémium élményt, amit a kártyabirtokosok keresnek.” – szögezi le Sármay.
A digitális világban új típusú szolgáltatások is megjelentek: a prémium ügyfelek például ingyenes hozzáférést kapnak több száz online magazinhoz egy e-reader előfizetésen keresztül, illetve online vásárlási biztosítást is élvezhetnek, amely akár az árkülönbözetet is visszatéríti, ha egy terméket később olcsóbban találnak meg. A Visa célja, hogy a prémium termékek ne csupán státuszszimbólumok legyenek, hanem valós, mindennapi értéket adjanak.
Verseny és együttműködés az alternatív fizetési rendszerekkel
Az elmúlt években több új fizetési rendszer jelent meg Európában és Magyarországon is – elég csak a Qvik rendszerre vagy az Instant SEPA kezdeményezésre gondolni. Sokan ezeket a kártyás fizetések lehetséges alternatíváiként emlegetik, erre Sármay úgy reagált:
„Ez nem lehetséges konkurencia – ez konkrétan a konkurencia. De szeretjük a versenyt. Minden, ami a digitális fizetést előreviszi, az jó a piacnak.”
Az alternatív rendszerek a Visa tapasztalatai alapján többnyire lokálisak, és nem tudják biztosítani a nemzetközi átjárhatóságot.
„A Qvik például jól működik Magyarországon belül, de a határon átnyúló tranzakcióknál a kártyás fizetésnek megmarad az előnye.”
Ezen túl pedig a Visa által biztosított háttér – mint például a chargeback folyamat, amely lehetővé teszi a visszatérítést, ha a vásárlás nem az ügyféltől származik – egyelőre hiányzik az újabb rendszerekből. Sármay szerint a kártyás fizetések jövője biztos lábakon áll:
„Nem gondolom, hogy a kártyás fizetés veszélyben lenne. A fizetések elképesztő ütemben változnak, fejlődnek. A biztonság, a kényelem és a gyorsaság, valamint a felhasználói szokások miatt még hosszú ideig velünk marad.”
A jövő fizetési megoldásai: AI, stablecoinok és ügynökök
A fizetési szektor jövőjét három kulcstéma határozza meg: a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI), a blockchain-alapú stabil kriptovaluták (stablecoinok), és a fizetési ügynökök (agentek) megjelenése. Utóbbit illetően gondolva azokra a digitális asszisztensekre, amelyek önállóan képesek fizetni a felhasználó nevében.
„Már ma is sok mindent elintéz helyettünk az AI – a következő lépés a fizetés.” – mondja Sármay.
A Visa jelenleg új protokollt fejleszt annak szabályozására, hogyan férhetnek hozzá ezek az agentek biztonságosan a felhasználó fizetési adataihoz.
„A cél az, hogy a jövőben az agent a mi hozzájárulásunkkal, a beállításaink alapján döntsön: debit- vagy kreditkártyát vagy akár hűségpontot használjon a fizetéshez.”
A másik forró terület a stablecoin-alapú fizetések, ahol a Visa már konkrét kísérleteket is indított.
„A Visa Direct most egy stablecoin-alapú előfinanszírozási tesztet futtat, ami tovább gyorsíthatja a nemzetközi pénzmozgásokat” – árulja el.
Ez a technológia különösen ígéretes az üzleti partnerek közötti (B2B) fizetések és a nemzetközi kereskedelem területén, ahol a gyorsaság és az átláthatóság kulcsfontosságú.
A Visa ezzel párhuzamosan felvásárlásokkal is bővíti technológiai képességeit, erre példa a Currencycloud, a Features pace, vagy a Tink, hogy a mesterséges intelligenciát és az open banking lehetőségeit minél mélyebben integrálja szolgáltatásaiba.
„Az AI nálunk nemcsak a csalásmegelőzésben van jelen – a napi működés és a termékfejlesztés részévé vált. A tokenizáció, a biztonság és az intelligens rendszerek most formálják át a fizetések jövőjét” – magyarázza.
A Visa társadalmi programjai
A Visa Magyarországon nemcsak a pénzügyi innováció területén aktív, hanem társadalmi szerepvállalása is erős. A cég az elmúlt években több olyan programot indított, amely kifejezetten a magyar vállalkozásokat támogatja. Az egyik legismertebb kezdeményezés a Visa She’s Next program, amely a női vállalkozók fejlődését segíti.
„Nem a kezdő, hanem a már működő, de továbblépni vágyó kisvállalkozásokat támogatjuk – személyre szabott mentorálással és anyagi segítséggel” – mondja Sármay Bence.
A program öt nyertesének díja egyéves mentoring és hárommillió forint támogatás. A mentorálás nem sablonos tréning: személyre szabott fejlesztési útvonalat ad.
„A visszajelzések szerint a személyes mentorálás a legértékesebb elem – ez segít abban, hogy a vállalkozók valóban fejlődjenek”– osztja meg a tapasztaltakat a szakember.
A Visa másik, egyre népszerűbb hazai kezdeményezése a Boltok Boltja program, amely a magyar kiskereskedők között hirdet „minőségversenyt”. A nevező üzleteket szakmai zsűri értékeli. Az Év Boltja cím odaítéléséről a fenntarthatóság, az ügyfélélmény és az innováció szempontjai alapján döntenek.
Három tanács a digitális korszak vállalkozóinak
Beszélgetésünk végén Sármay Bence három konkrét tanácsot is megfogalmazott azoknak a magyar vállalkozóknak, akik digitális fizetési megoldás bevezetését vagy a meglévő fejlesztését tervezik. A javasolt alapelvek a Visa szemléletét is mutatják Magyarországon.
1. Fogadd el a digitális fizetéseket – ne maradj le!
„Kínálj digitális fizetést! Ez ma már alapelvárás.”
A digitális fizetés nemcsak a vásárlók kényelmét szolgálja, hanem növeli a forgalmat, csökkenti a kockázatokat, és megerősíti a vállalkozás hitelességét.
2. Figyelj az ügyféligényekre!
„A siker kulcsa a biztonság, a kényelem és a gyorsaság egyensúlya. Ha ez megvan, a vásárlók visszatérnek.”
A Visa szerint a digitális fizetés bevezetése nem csupán technikai döntés, hanem a vásárlói bizalomról szól – és ebben a biztonság a legfontosabb tényező.
3. Koncentrálj arra, amihez a legjobban értesz – a többit bízd ránk.
Sármay szerint a vállalkozóknak nem kell minden technológiai részletet ismerniük:
„A Visa feladata, hogy egy biztonságos és innovatív hátteret biztosítson. A vállalkozónak elég, ha az ügyfeleire és a termékére figyel.”
A digitális fizetési infrastruktúra, a csalásmegelőzés és az ügyfélvédelem már mind beépült a Visa ökoszisztémájába – a vállalkozásoknak csupán élniük kell ezekkel a lehetőségekkel.
A jövő: gyorsabb, biztonságosabb, digitálisabb
A Visa jövőképe nem pusztán a fizetésekről szól. Sokkal inkább arról, hogyan lehet a technológiát az emberi bizalom és gazdasági növekedés szolgálatába állítani. Ahogy beszélgetésünk végén ezt Sármay összegezte:
„A digitális fizetés nem a pénzről, hanem az élményről és a biztonságról szól. A célunk az, hogy a magyar vállalkozások és fogyasztók számára a fizetés ne akadály, hanem lehetőség legyen.”
(Címlapkép: Depositphotos)
