Magyarország egyre nagyobb figyelmet fordít a pénzügyi technológiai (Fintech) innovációkra, különösen a nyílt bankolás (open banking) területén, amelyet az Európai Unió PSD2 (Payment Services Directive 2) irányelve is támogat. Décsi Ferenccel, a nyílt bankolás egyik vezető szakértőjével, a Nyíltbankolás Zrt. vezérigazgatójával volt alkalmunk a témában kicsit mélyebben elmerülni, és feltenni pár releváns kérdést.
A cikk a Budapesti Corvinus Egyetem és a Peak együttműködése keretében jelent meg. A szerzők, Szakál Miklós Barnabás, Gőgh Márton, Szalay Péter és Györök Tamás a Peak szakértői által tartott kurzusokon vesznek részt.
Mit lehet tudni a PSD2-ről és az open bankingről általánosságban?
A második fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv, a PSD2 2018-ban lépett életbe Európában. Célja, hogy előre mozdítsa a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó adatok innovatív felhasználsát, lehetővé téve új szereplők számára is a hozzáférést a pénzügyi adatokhoz. Ez jelentősen fokozza a versenyt és az innovációt a pénzügyi szolgáltatások terén. Magyarországon jelenleg hat vállalat rendelkezik a szükséges engedélyekkel, amelyek között megtalálható a Nyíltbankolás Zrt., Aggreg8, Számlázz.hu, Recash, Billingo és a PWC. Emellett PISP-ként (Payment Initiation Service Providerként), azaz fizetéskezdeményezési szolgáltatóknak pénzküldési megoldásokat fejlesztő cégként a PSCA és a Budapest Eszközkezelő (BUPA) tevékenykedik. Az engedélyek birtokában lévő szolgáltatók kínálata így még jelentősen bővülhet.
Mi az oka annak, hogy eddig viszonylag kevesen léptek be erre a piacra?
A PSD2 engedélyezési folyamata hazánkban különösen hosszadalmas és bonyolult, akár 700 oldalnyi dokumentációt és közel 9-12 hónapot is igénybe vehet. Ha azonban egy vállalat egyszer megszerezte az engedélyt, azt ‘passzportálhatja’, vagyis használhatja más EU-tagállamokban is. Ez azt jelenti, hogy bár a magyar szabályozói keretrendszer szigorú, az itt megszerzett engedélyeket közel az összes uniós tagállamban rögtön elfogadják. Ez, bár hosszú távon jelentősen segíti a folyamatot, rövid távon komoly kihívások elé állítja a piacra belépni tervező vállalatokat. A szigorú szabályozás miatt jelentős kezdeti tőkére és erős belső ellenőrzési mechanizmusokra van szükség. Ez magas belépési költséget követel meg, ezért a piaci szereplők számára kritikus a nagy léptékű működés, amely képes fedezni ezeket a kiadásokat és biztosítani a hosszú távú fenntarthatóságot.
Milyen új lehetőségeket teremtett az open banking keretrendszer a pénzügyi szektorban?
Amikor az open banking keretrendszer megjelent, rengeteg innovációs lehetőség tárult elénk, amelyeket kihasználva komoly előrelépéseket tehetünk a pénzügyi szolgáltatások területén. Cégünknél például egy olyan megoldást dolgoztunk ki, amely jelentősen felgyorsítja a lakossági hitelfelvételi folyamatokat. A legtöbb esetben a hitelezőknek szükségük van a hiteligénylők három havi bankszámlakivonatára, amelyet a bankszamlakivonat.hu platformon keresztül biztonságosan elérhetővé teszünk és a felhasználók beküldhetik ezt, vagy megoszthatják a hitelt nyújtó bankkal. Ez nemcsak a folyamatot gyorsítja meg, hanem csökkenti a csalások esélyét is, ami évente nagyjából egymilliárd forintos veszteséget jelent a bankszektor számára hazánkban. Ezen kívül a megoldás költséghatékonyabbá teszi a hiteligénylés folyamatát is az ügyfelek számára, miközben a bankok is biztonságban érezhetik magukat.
Tudna egyéb konkrét példákat is említeni?
Az open banking tette lehetővé számunkra egy a könyvelők munkáját könnyítő alkalmazás bevezetését. Integráltuk a bankszámlakivonatokat könyvelői rendszerekbe, így a napi négyszeri adatfrissítésnek köszönhetően lehetővé tesszük a számukra, hogy naprakészen tartsák a könyvelést és a vezetői információs rendszereket. Ez a megoldás kifejezetten a B2B piacra lett kifejlesztve, és hozzájárul a könyvelési folyamatok hatékonyságának növeléséhez. A cashback szolgáltatások területén is láttunk jelentős fejlődést, köszönhetően a Recash csapatának. Ők egy olyan megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy automatikusan visszatérítést kapjanak vásárlásaik után, anélkül, hogy hűségkártyákat kellene magukkal hordaniuk. Ez a B2C szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik a bankszámlatörténetekhez, és a vásárlásokat azonnal azonosítja. Végül, de nem utolsósorban, egy izgalmas új fejlesztésünk a tranzakcióalapú karbonlábnyom-számítás, ami bankfüggetlen módon működik. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy valós időben nyomon követhessék ökológiai lábnyomukat a tranzakcióik alapján, ami elősegíti a környezettudatos döntéshozatalt. Valamint 1,2 millió magyarországi kkv számára könnyíti meg az ESG jelentésük, illetve karbonkibocsátási riportjuk elkészítését. Az új szolgáltatás a doyourcarbon.hu oldalon érhető el, együttműködésben az Optennel. A szolgáltatás nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is egyedülálló. A nyílt bankolás tehát nemcsak pénzügyi előnyöket kínál, hanem a fenntarthatóság területén is új távlatokat nyit meg.
Hogyan biztosítják a bankok az ügyféladatok biztonságos kezelését és továbbítását harmadik fél szolgáltatók számára?
Ami az ügyféladatok kezelését és biztonságos továbbítását illeti, a bankok különösen óvatosak. Csak olvasási jogosultságot biztosítanak a harmadik felek számára, amikor számlainformációs szolgáltatókról van szó. Ez azt jelenti, hogy a harmadik fél hozzáférhet az ügyfél pénzügyi adataihoz, de kizárólag azok megtekintésére van lehetősége, módosítani és utalást kezdeményezni nem tud. Cégünk, a Nyíltbankolás Zrt., élen jár azon technológiai fejlesztések terén, amely lehetővé teszi a számunkra, hogy a bankokkal azonos szintű biztonságot garantáljunk. A bankoknak nagy felelősségük van abban, hogy eldöntsék, mely harmadik feleknek adják meg az ilyen típusú hozzáférést. A biztonságos és hatékony működés érdekében szoros együttműködésben állunk a bankokkal, hogy biztosítsuk a megfelelő adatvédelmi előírások és gyakorlatok betartását.”
Milyen gyakorisággal fordulnak elő adatszivárgások ezen a területen? Milyen védelmi intézkedések révén lehet ezeket elkerülni?
A nyílt bankolás területén az adatszivárgások rendkívül ritkák, mivel valamennyi piaci szereplő szigorú biztonsági protokollokat követ. Az ügyfelek adatai éppolyan biztonságban vannak az open banking cégeknél, mint a bankoknál, hiszen a legmodernebb technológiákat alkalmazzuk, és szigorúan betartjuk az adatvédelmi előírásokat, rendszeresen ellenőrzi ezeket a vállalatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is.
Milyen szerepet tölt be az MNB a nyílt bankolás szabályozásában? Sikerült egységes keretrendszert meghatározni Magyarországon?
A Magyar Nemzeti Bank kulcsfontosságú szereplő az open banking infrastruktúra kialakításában. Az MNB-nek lehetősége lett volna egy egységes és hatékony keretrendszer kialakítására a PSD2 irányelv hatálybalépése előtt, azonban ez sajnos nem történt meg. A bankok nem támogatták az ilyen jellegű fejlesztéseket, mivel úgy érezték, ez nem szolgálja az érdekeiket, ami sajnálatos, mivel más országokban sikerült megugrani ezt a lépést. Magyarországon a bankok hagyományosan nem innovatívak, és gyakran elodázzák az új megoldások bevezetését. Ez jelentős akadályt jelent az új pénzügyi szolgáltatások fejlesztésében, jó példa a Revolut, egy innovatív pénzügyi szolgáltató, aki megjelent a magyar piacon és már egymillió ügyfelet vonzott be a korszerű szolgáltatásaival. Korábbi tapasztalataim is azt mutatják, hogy a bankok gyakran nem látják a digitális megoldások szükségességét. A 2000-es évek végén, amikor egy internetbankos platformot fejlesztettünk, a válasz az volt, hogy minden, amit online el lehet intézni, azt meg lehet csinálni a bankfiókban is, és a bank érdeke a fióki ügyintézés. Hasonló volt a helyzet az első mobilbankos alkalmazásokkal is 2015 körül, a banknak nem érdeke a mobil app, mert online vagy a fiókban mindent el lehet intézni. Az API-k fejlesztése kapcsán is ilyen ellenállással találkoztunk, noha az ügyfelek nyitottak az új lehetőségekre. Az MNB az elmúlt években kezdte el fokozni a szabályozási intézkedéseket, és szigorúbban büntetni azokat a bankokat, amelyek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. A magyar bankok többsége még mindig nem tartja be a törvényi előírásokat az API-k megvalósítása terén, ami számos technológiai fejlesztést nehézkesen tesz használhatóvá. Ez nagyban késlelteti az open banking teljes körű implementációját Magyarországon, ami más országokkal összehasonlítva tagadhatatlanul versenyhátrányt jelent. Végezetül, a Wizzair esete is rámutat a magyar pénzügyi szektor konzervatív hozzáállására. A légitársaság bevezetett egy új szolgáltatást, amely open banking funkcióval összekapcsolva lehetővé tette a jegyfoglalást, de ezt csak a skandináv országokban vezették be. A szolgáltatás megvalósítása Magyarországon lehetetlen lenne, pedig egy magyar légitársaság dolgozhatna együtt egy magyar nyílt bankolást kínáló startuppal is, nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte.
Milyen kihívásokkal és kockázatokkal szembesülnek a piaci szereplők Magyarországon?
Az egyik legnagyobb kockázat a szabályozás megfelelő végrehajtásának hiánya. Ha az MNB nem tartja fenn a megfelelő szabályozási felügyeletet, akkor a digitális átállás, amit az open banking ígér, nem valósulhat meg hatékonyan. Sokan gondolják, hogy a következő PSD3 szabályozás majd minden problémát megold, de ez téves elképzelés. Ha a jelenlegi PSD2 szabályozást megfelelően hajtanák végre, akkor az újabb szabályozói rétegre alig lenne szükség. A PSD3 tervezett bevezetése egy új szabványt jelöl majd ki, amelyet kötelező lesz implementálni, de attól tartok, hogy ez sem fog a törvényalkotó szándéka szerint maradéktalanul megvalósulni. Véleményem szerint Magyarországon a fő probléma nem az, hogy a bankoknak nincs pénzügyi kerete az innovációra, hanem az, hogy nincs meg a szándék az innovációra. Ez akadályozza a technológiai előrelépést, és gátolja az open banking potenciáljának teljes kihasználását. Ahhoz, hogy a rendszer valóban előnyös legyen mind a lakosság, mind a gazdaság számára jelentős szabályozási és strukturális változásokra van szükség.
Décsi Ferenc hosszú évek óta dolgozik a Fintech szektorban. Jelenlegi vállalkozásában olyan újításokat vezetnek be, amelyek közvetlenül a PSD2 és az Open Banking lehetőségeire épülnek. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szolgáltatások digitalizálásában, és aktívan részt vesz a szabályozási környezet kialakításában.
