A szervezett bűnözés gyors digitalizációja folytán a csalók világszerte szedik áldozataikat. A globális méretű csalások csak globális együttműködés keretében leplezhetők le. Ennek egyik jó példája az Eurojust által koordinált sikeres nyomozás, amely világszintű hitelkártyacsalás-sorozatot derített fel. Cikkünkben a nyomozás eredményeit foglaljuk össze.
Az Eurojust
A nyomozást az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust koordinálta. (A 2002-ben alapított Ügynökség Hágában működik.) Minden uniós országból egy delegált fő adja az Eurojust testületét. Támogatja a tagállami hatóságokat a terrorizmus és a határokon átnyúló, súlyos szervezett bűncselekmények elleni harcban. Gyakorlati támogatást ad az igazságügyi koordinációhoz ügyészségeknek, nyomozó hatóságoknak, szolgáltatásokat nyújt, valamint összehangolja a legalább két országot érintő nyomozati munkát és büntető eljárásokat.
Emellett elősegíti az uniós jogi eszközök, többek között az európai elfogatóparancs, nyomozási határozat, biztosítási intézkedés, vagyonelkobzás alkalmazását. Koordinációs értekezleteket szervez, segíti a közös nyomozócsoportok felállítását és finanszírozását. Koordinációs központjai valós időben irányítják a közös akciónapokon a bűnözők szervezeteivel szembeni együttes fellépést.
Globális kapcsolattartói hálózatán keresztül segíti az információcserét, a helyi hatóságokkal az együttműködést. Legfőbb partnerei az uniós tagállami hatóságok: összekapcsolja ezeket a szereplőket egymással, elsősorban az uniós bűncselekmények elleni fellépésben.
A digitális pénzügyi csalók módszerei
A bűnözők 2016 és 2021 között követték el a cselekményeket. Három bűnügyi hálózatot építettek ki, több millió hitelkártya-használót csaptak be. A csalással 193 országban mintegy 19 millió számla volt érintett. A leleplezett csalások összértéke 300 millió euró volt, a megkísérelt csalások 750 millió euróra rúgnak.
A csalók hamis online feliratkozási rendszert építettek ki: hamis társkereső, pornográf- és streaming szolgáltatási oldalakat működtettek. A szolgáltatások díjait az áldozatok hitelkártyákkal fizették. A csalók ellopták a felhasználói adatokat, és fiktív számlákat hoztak létre, amelyekről fizetéseket és pénzmosási tevékenységeket hajtottak végre.
A bűncselekmények elkövetői német, litván, holland, osztrák, dán, amerikai és kanadai állampolgárok voltak. A végrehajtott fizetési tranzakciók bonyolultak voltak, az áldozatok nem voltak képesek a pénzek útját követni, és visszaszerezni a rájuk csalárd módon terhelt tranzakciókat. Az elkövetésben részt vett négy pénzforgalmi szolgáltató is, akik tisztára mosták a csalásokkal összeszedett pénzeket.
A gyanúsítottak fiktív cégek láncolatán keresztül osztották szét a bűncselekményből származó pénzeket. Ezek a csak papíron létező, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző vállalatok főként ciprusi és az Egyesült Királyságban bejegyzett cégek voltak. A cégeket jutalékért bűnszervezeteknek dolgozó bűncselekményi szolgáltató személyek szerezték meg és működtették.
A nyomozás
A nyomozást a luxemburgi hatóságok kezdeményezték, pénzmosás és vállalati vagyonok terhére elkövetett visszaélések miatt. A nyomozás a luxemburgi Pénzügyi Információs Egység által szerzett információk pénzügyi adatelemzésére alapozva indult. A bűnügyi rendőrség luxemburgi cégeknél kezdte a házkutatásokat. Sok gyanúsítottat hallgattak ki, több millió eurót zároltak.
Ezt követően több uniós és nem uniós hatóságot megkerestek és felkértek a bűnüldözésben való együttműködésre. A luxemburgi nyomozás fókuszában főként német elkövetők álltak, ezért a német hatóságokkal egyesítették a nyomozást. Ugyanakkor a német nyomozó hatóságok az USA hatóságoktól értesültek az általuk folytatott nyomozásról. Ezzel a támogatással fel tudták tárni a teljes globális elkövetési sémát.
Az együttműködés nagymértékben elősegítette a közösen végrehajtott rajtaütési akciót. Bekapcsolódott az Eurojust, koordinációs értekezleteket szervezett a rajtaütés előkészítésére. Bevonták az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, valamint Kanada és Szingapúr hatóságait is. Az Europol elemzésekkel és szakértői támogatással kapcsolódott be. Az akció napján több száz bűnügyi végrehajtó több, mint hatvan helyen csapott le. Kriptovalutákat, luxusautókat, mobiltelefonokat, laptopokat és más kommunikációs eszközöket foglaltak le.
Az akció sikere
A sikeres akció 18 gyanúsított letartóztatásához vezetett. Rendkívül kártékony, több éven át működő bűnügyi hálózatok felszámolását tette lehetővé. A világméretű csalássorozat leleplezése a hatékony nemzetközi bűnügyi együttműködésnek köszönhető. A nyomozás ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy komoly veszélynek vagyunk kitéve mindannyian a globális térben.
Bármikor csalók áldozataivá válhatunk, ha nem járunk el kellő körültekintéssel termékek, szolgáltatások vásárlása és fizetése során. Amennyiben nem vagyunk biztosak, jobb, ha virtuális kártyával fizetünk, amely limitálható, vagy egyszer használatos, ezzel megvédhetjük hagyományos bankkártyánkat.
A bankkártya limiteket a hagyományos kártyáknál csak a feltétlen szükséges összegre emeljük. Ne mentsük el bankkártya adatainkat általunk nem ismert kereskedőknél, szolgáltatóknál. Ne is regisztráljunk nem ismert oldalakon, amíg nincsenek kellő ismereteink a kereskedőről, szolgáltatóról. A digitális világ sok előnyt tartogat számunkra, de kellő gondosságot vár el tőlünk pénzünk védelmére.
(Források: Eurojust, Eurojust)
(Címlapkép: Depositphotos)
