Az Európai Bankhatóság (EBH) 2019. június 21-én kiadott véleménye lehetőséget biztosított a nemzeti hatóságok számára, hogy egyedi felkészülési időt adjanak a pénzforgalmi szolgáltatók számára a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus e-kereskedelmi fizetéseknél az erős ügyfélhitelesítés feltételeinek kialakítása érdekében – emlékeztetett Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
A jegybank feltérképezte a hazai szereplőket, és azt tapasztalta, hogy nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Kiderült az is, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban – ismertette az MNB alelnöke.
Patai Mihály elmondta, hogy a probléma nem magyar sajátosság. Az uniós pénzforgalmi szolgáltatók többsége – szakmai szervezetein keresztül – jelezte a nehézségeket az EBH-nak és halasztást kért, de uniós szinten a szeptemberi határidő meghosszabbítására jogszabályi úton már nem volt lehetőség. Ezért is született meg az EBH júniusi véleménye, amely lehetőséget adott a nemzeti hatóságoknak arra, hogy további felkészülési időt biztosítsanak.
Magyarországon évente körülbelül 20 millió alkalommal vásárolnak elektronikus áruházakban, mintegy 260 milliárd forint értékben. Ennek közel fele ráadásul – magyar kártyákkal – európai internetes áruházakban bonyolódik, ahol nem csak a magyar szolgáltatók felkészültségétől függ az ügyfelek sikeres hitelesítése.
Az erős ügyfélhitelesítés végrehajtásához három hitelesítési faktorból legalább kettőt alkalmazni kell. Ez lehet például a PIN kód vagy a statikus jelszó, kombinálva például egy mobiltelefonra, SMS-ben érkező kóddal vagy akár valamilyen biológiai tulajdonsággal, mint az ujjlenyomat, vagy a retina-mintázat.
MTI / TC
