Szabályozás és fizikai-virtuális kapcsolat a metaverzumban

A TMRW Conference nagy metaverzum tematikájú kerekasztal-beszélgetésének első része érintette az általános kérdéseket: mit tartogat a jövő, mik a legnagyobb lehetőségek, valamint milyen területeket érdemes követni? A második rész néhány technikai malőr miatt szinte szervezetlennek tűnt, de éppen ez adta meg a lehetőséget arra, hogy a szakemberek kötetlenül mondják el véleményüket szokatlanabb témákban, mintha csak barátaikkal beszélgetnének.

A kerekasztal-beszélgetést Taylor Ryan, a NearNordic alapítója moderálta volna virtuálisan, azonban a szervezők nem tudták elérni őt. Amikor ez realizálódott a többi megszólalóban, akkor kezdték el a spontán beszélgetést, amelyben két fő téma is körvonalazódott. A diskurzusban részt vett David Bundi, a PwC Switzerland jogi megfelelési vezetője a metaverzumok és NFT-k területén; Joel Dietz, a MetaMask megálmodója; Keo Sar, a MetaMall Group bevételi vezetője; valamint Dr. Naveen Singh, az Inery Blockchain vezérigazgatója.

Szabályozás mindenek felett

A különböző témák sora a szabályozói megfeleléssel kezdődött, melyet Bundi mutatott be. A metaverzumok területe hemzseg a tehetséges szakemberekben, a kreatív projektekben, valamint a befektetésekben is. Látszólag minden adott a sikerhez. Azonban sokan átsiklanak a szabályozás felett, mert pénzügyileg és egyéb forrásokban is drága lenne egy ilyen új területen a szabályok értelmezése és követése. Már pedig többféleképp is megbukhat egy ígéretes, de nem megfelelően szabálykövető metaverzum projekt.

Token kibocsátások esetén különböző engedélyekre lehet szüksége egy startupnak. A tokenek funkcióitól függően akár banki, vagyonkezelői vagy elektronikuspénz-kibocsátói engedélyek is kellhetnek. Az ügyfélazonosítás, valamint a pénzmosás elleni védekezés is fontos. Ha megvan a lehetőség, a pénzmosás, a szankciók által tiltott tranzaktálás és a terrorizmus finanszírozása utat talál magának a metaverzumban is. Végső soron az adózásról is szó esett. Bundi röviden úgy fogalmazott, hogy ha valamiből a metaverzumban pénzt tudsz keresni, arra adót is kell fizetned és érdemes már a kezdetekkor együttműködni a hatóságokkal, még akkor is, ha nincsenek egységes adózási folyamatok.

Természetesen a szabályozó szerveknek is fontos szerepe van abban, hogy könnyebbé tegyék a metaverzum fejlesztéseket és ezzel támogassák az innovációt. A blockchain, a tokenek, valamint a metaverzum világa még mindig felettébb újnak számít, a törvények pedig még lemaradásban vannak ebben az új technológiai korszakban. Számos ország ad okot optimizmusra ezen a téren. Svájc már a tokenek klasszifikációjában is kivette a részét, támogatva ezzel a széleskörű tokengazdasági közösséget. Továbbá Dubai és Szingapúr is proaktív szabályozó szervekkel rendelkezik. A pozitív hozzállásnak van egy nemzetgazdasági érdekérvényesítő aspektusa is, ugyanis a kedvező szabályozások sok tehetséges embert és innovatív kezdeményezést vonzanak be az országokba.

A valódi világ örökre fontos marad

A metaverzumok felbukkanásával sokak első gondolata az volt, hogy az emberek fokozatosan egyre több időt kezdenek eltölteni a virtuális térben és elhanyagolják valódi életüket. A metaverzumban való túlzott elmerülés valóban veszélyt jelenthet, azonban az előadók szerint a túlnyomó többség szabadidős szórakozás végett, mértékletesen fog részt venni a metaverzumban.

A videójátékosokkal asszociált lustaság is szóba került, főleg annak fényében, hogy a metaverzumban még kevesebbet kell mozogni, ha a kvázi személyes interakciókat még reálisabban kapják meg a felhasználók. Az előadók azzal reagáltak, hogy a jelenlegi profi e-sportolók jelentős része fittebb az átlagembernél. Mind fizikailag, mind mentálisan. Emberfüggő, hogy ki milyen aktív életet él, akár érdeklődik a jelenlegi technológiai trendek iránt, akár nem. Dr. Singh például volt profi sportolóként vezet most egy blockchain startupot.

Végül szóba kerültek a digitális divatcikkek is. A metaverzumban NFT formában lehet birtokolni különböző virtuális ruhadarabokat, és ennek kapcsán felmerült, hogy miért ne lehetne meglévő ruhatárunkat digitalizálni. Megvan a lehetőség, hogy a jelenleg kizárólag fizikai, valamint a kizárólag virtuális ruhákkal foglalkozó vállalatok elkezdjék mindkettőt árulni és így is összekapcsolni a fizikai és virtuális életet. 

Egyedi megoldásként szóba került a haptikus NFT ruhák lehetősége is, melyek az okostelefonoktól megszokott kis, változó erősségű rezgések alapján próbálhatják meg utánozni egy valódi ruhadarab érintését a jövőben. Látszik tehát, hogy kreatív ötletekből nincs hiány, most már várni kell a projektek és a technológia megfelelő fejlődésére.

Qayum Dániel