Forrás: innomag.no

A következő bevezető a Digital Hungary friss tanulmánya az első alogritmustól a közeljövő ember-gép rendszeréig:

Tanulmányunkban a hétköznapi és üzleti folyamatok értelmezéséhez ma már megkerülhetetlen infokommunikációs fogalmakat (gépi tanulás, mesterséges intelligencia, ember-gép kapcsolat) vesszük górcső alá.

Algoritmusok a kora-középkori Bagdadtól a posztmodern jelenig
Az algoritmus matematikai és számítástudományi jelentésén jócskán túlmutató, a populáris kultúrában is elterjedt kulcsfogalom. A mesterséges intelligenciáig ívelő útját a tudománytörténet kimagasló egyéniségei, köztük al-Hvárizmi, Ada Lovelace és Alan Turing egyengették.

A mesterségesintelligencia-megoldások térhódításával, széleskörű hétköznapi alkalmazásaikkal egyre gyakrabban hangzanak el olyan kijelentések, hogy „hamarosan mindent algoritmusok fognak irányítani.”

Algoritmusokon alapulnak az MI-k, a gépi tanulás és az egyszerű programok is – mindegyik modern létünk meghatározó, számításokhoz, adatfeldolgozáshoz, automatizált érveléshez, döntéshozáshoz egyaránt felhasználható eszköze. De mit is jelent pontosan a köznyelvben is meghonosodott, manapság az egyik legtöbbet kutatott absztrakt fogalom?

Általános megközelítésben problémamegoldásra, feladat-végrehajtásra alkalmas többlépéses módszert, utasítássort, egyértelmű útmutatást… Algoritmus az a recept, amely alapján a pék süti a kenyeret, a mobiltelefon működtetését leíró használati utasítás, a komputert vezérlő program és így tovább. A szoftverek algoritmusok és a hozzájuk kapcsolódó adatok sokaságából tevődnek össze. A véges számú lépésből álló, véges szöveggel leírható, lépésről lépésre átgondolt cselekvéssorozatban minden egyes – tovább már nem bontható, elemi – lépés pontos szabályok szerint kivitelezhető, és bármilyen időpontban egyértelmű, hogy mi lesz a soron következő lépés.

Tovább a teljes tanulmányhoz